Keresés

Ha helytálló is Fournet hipotézise, a kaššuk minden valószínűség szerint egy sumér-akkád nyelvi megjelölést vittek tovább:

šumerû, melynek sumér olvasata: eme-ĝir₁₅

Ők voltak a babilóniai városok, az itteni civilizáció, az ékírás megteremtői, és így nevezték saját nyelvüket.

Úgy tűnik, mintha Babilónia nevének hurri, egyiptomi, hettita és héber alakja a šumerû és az eme-ĝir keveréke lenne, vagy inkább az utóbbi sz-elővetéses változata.

Fournet az Amarna-levelek Ša-an-har-ra, Ša-an-ha-ar országneve, illetve a hettita, egyiptomi és héber megfelelők alapján úgy véli, hogy a kaššuk hívták így Babilóniát, hiszen akkoriban az ő uralmuk alatt állt. Persze ez nem jelenti, hogy az elnevezés ne vonatkozhatna a sumérokra, csak hogy kasszita névforma lenne. Ha a sumérok északabbra vándoroltak is a szikesedés és az idegen támadások, illetve az idegen beszivárgás miatt, maradhatott belőlük az ősi földön elég, vagy akkádos nevük átragadhatott a később betelepedőkre, mint az gyakran előfordul a történelemben. Ilyen értelemben a Ša-an-har-ra némileg archaizáló elnevezés lenne. A hettiták Ša-an-har-ra(-az)-nak, a zsidók meg Šinʻar-nak (שִׁנְעָר) írták Babilónia nevét. Egyébként itt is voltak népies etimológiák: Šene neharot 'két folyó' és Šene arim 'két város'. A Szeptuaginta névalakja: Σεννααρ.

A 24. sz. Amarna-levél Babilóniát ^kurŠa-an-har-ra-ként említi. Ezt a hosszú levelet Tušratta mitanni király írta III. Amenhotephez, és EA 24-gyel jelölik a lelőhely, el-Amarna után - itt, az amarnai tell alatt találták meg Eḫnatón fővárosát, Aḫet-Atónt.