Keresés

Egy szóval sem állítottam ilyet. Az viszont elképzelhető, hogy egy olyan csoport közvetítette/honosította meg (kavarok), akik egy nagy területről összegyűjtött (Kazár Birodalom) kultúrjavak ismeretének birtokában voltak.

Röviden: a kazárok birodalmának főbb piacaira a birodalom minden részéből áramlottak az árucikkek, így a piacok a kulturális javak/szavak gyűjtőhelyei, átadói voltak. Egy kazár műveltségű csoport, főleg az előkelő rétege, aki a javakra később is igényt tartott, akkor is hordozhatta ezeket a megnevezéseket, ha olyan környezetbe kerül, ahol nem ismerik, sem a javakat, sem a neveket.

Bár teljesen ez sem igaz. hiszen a magyarok "három évig együtt laktak a kazárokkal, együtt harcoltak velük". Az előkelőik részesei lehettek a kazár kultúrának, amire ráerősítettek a kavarok, akik számára az volt a természetes műveltségi közeg. Tehát a kazárok révén kerülhettek be a magyar nyelvbe a szavak akkor is, ha őseink nem is jártak azon a területen, ahol honosak voltak a nevezett élőlények, növények. Nekünk sem kell Afrikába, Ázsiába mennünk azért, hogy megismerjük a banán szót...

(A technikának hála üvegházban is találkozhatunk banánfával, de ez más kérdés.)

Azt se igazán értem, minek kellett volna a magyar nyelv ősének egy helyről összeszednie ezeket a fa- és állatneveket. Hogy a kőrist és tölgyet a Don–Kubán vidékén ismerhettük meg, az oké - na de mitől törvényszerű, hogy a tokhalat is, amelynek neve a Volga vagy a Zajszan-tó partján ugyanúgy bekerülhetett a nyelvünkbe? Ráadásul a török, alán, ogur/oguz népek mozogtak összevissza, nem zsebkendőnyi területen éltek.

A tok a Fekete-tengerben él? S mi van a Kaszpival? A kaviár legismertebb, legbecsültebb fajtái a Kaszpiból származnak (ugye a tokhal ikrája).

S mi van akkor, ha a csatlakozó kavarok honosították meg a faneveket. Ők jöhettek a Don-Kubán vidékéről. Akár alán, akár török eredetüek a fanevek, hozhatták magukkal.