Keresés

Azt se igazán értem, minek kellett volna a magyar nyelv ősének egy helyről összeszednie ezeket a fa- és állatneveket. Hogy a kőrist és tölgyet a Don–Kubán vidékén ismerhettük meg, az oké - na de mitől törvényszerű, hogy a tokhalat is, amelynek neve a Volga vagy a Zajszan-tó partján ugyanúgy bekerülhetett a nyelvünkbe? Ráadásul a török, alán, ogur/oguz népek mozogtak összevissza, nem zsebkendőnyi területen éltek.

Már foglalkoztam egyébként a tokhallal:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=73976473&t=9139311

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=73976609&t=9139311

Róna-Tasnak ebben valóban nincs igaza, mert a Kaszpi-tenger és a Volga mellett Szibéria a "legklasszikusabb" élőhelye a tokhalnak.

http://hungarian.ruvr.ru/2011/08/17/54801032/

Az utóbbi 15 év alatt 90 százalékkal csökkent a tokhal populáció a Volga alsó folyásvidékén. Ha nem tesznek határozott intézkedéseket, olyan helyzet következhet be, mint az Azovi-tengeren, ahol ma megszámolható a tokhalak mennyisége – állapította meg a halászati  főhatóság , a Roszribolovsztvo. Más halfajtáknál is megfigyelhető a csökkenés, ami részben az orvhalászattal, részben pedig a Volga szennyezettségével magyarázható.

A tokhalak egyik fajtája a viza, melynek legnagyobb ismert példánya 7,2 méter hosszú és 1571 kilogramm tömegű volt. A Dunába nemrég telepítették vissza, korábban a Fekete-tengerből úszott fel ide, a Volgába pedig a Kaszpi-tengerből.

A tok a Fekete-tengerben él? S mi van a Kaszpival? A kaviár legismertebb, legbecsültebb fajtái a Kaszpiból származnak (ugye a tokhal ikrája).

S mi van akkor, ha a csatlakozó kavarok honosították meg a faneveket. Ők jöhettek a Don-Kubán vidékéről. Akár alán, akár török eredetüek a fanevek, hozhatták magukkal. 

Ha már növények:

Zimonyi István

A magyarság korai történetének sarokpontjai

Szeged, 2012

http://real-d.mtak.hu/597/7/dc_500_12_doktori_mu.pdf

"Miután a fanevek közül a kőris és tölgy esetén csak a Don–Kubán vidéke, míg a többi szó esetében ez a terület is szóba jöhet, ráadásul az alán–török–magyar érintkezés is a Kubán-Don közötti területre tehető, így Róna-Tas egyértelműen hosszabb magyar tartózkodást tételez fel a Don–Kubán közötti területen. Két elemre helyez még különös hangsúlyt. Szerinte az életföldrajzi adatok egyáltalán nem utalnak a Volga-vidékre, emellett az átvétel több generációs együttélést feltételez. A szavak összessége ezt e hipotézist alátámasztja, de a Kaukázus felé mutató szavak jellegzetes műveltségszavak, ami bizonytalanná teszi a megállapítás hitelét. Róna-Tas 2011-ben az átvétel helyével kapcsolatban még megemlíti, hogy tenger szavunk valószínűleg a Fekete-tengerre vonatkozhatott, valamint két török eredetű szavunk, a sőreg és tok olyan halat jelentett, amely a Fekete-tengerben él."