Nekem vannak érveim:
"Az anyagvizsgálatok tanúsága szerint 1250-es években íródott a fennmaradt kézirat információim szerint."
Hol ez az anyagvizsgálat? Főleg hogy ilyen időintervallumban egy bő 50 év sigma legalább van.
"III. Béla korabeli viszonyokat, kicsit korábbit ír le, szól a hívek állítása."
Nem a viszonyok leírása az ami magában problémás.
Pl. egy fontos rész:
"Ruscie, que Susudal vocatur" - Ruszia (vagyis Ruthenia, kijevi ruszok) amit úgy is hívnak Szuzdal.
Vladimir-Suzdal egy teljesen és tökéletesen külön állam volt, senkinek eszébe nem jutott keverni őket (ezer okból).
Viszont Szuzdal az 1150-es években elfoglalta Kijevet, 1169-től pedig Szuzdalból irányították az egyesített területet. Viszont a tatárjárás után - mivel az Aranyhorda hosszú-hosszú évszázadokig uralta még a későbbi Oroszországot - ezek megint külön fejedelemségekre estek szét amik gyakorlatilag a mongol birodalom részét képezték.
Az egész megfogalmazás és gondolkodásmód a 1170-1230-as évek közé tehető. Se előtte se utána nem így látták a világot. Ilyet nem szokás archaizálni - főleg hogy Anonymus nem archaizál hanem nagyon keményen aktualizál. Az azért vad feltételezés, hogy ír egy gesta-t a 9-10. századi eseményekről, IV. Béla korában de úgy mintha III. Béla korában íródott volna.
"a, Kezdjük a "bone memorie" szóval, amit mindenki néhainak gondol. Valóban csak ilyen értelemben használták ezt a szót?
I. A tatárjárás után az országot újjáépítő Béla nem lehetett "jó emlékű, legdicsőségesebb"? Már a kortárs, hű jegyző által megelőlegezett, tisztelgő kifejezés?"
A "bone memorie"-t nem láttam még élő emberre használni. Pont úgy ahogy magyarul se használjuk a "szép emlékűt" ilyen vonatkozásban. De nem itt bukik ez a gondolatmenet szerintem.
Nézzük az egész mondatot:
"P dictus magister ac quondam bone memorie gloriosissimi Bele regis Hungarie notarius"
Nem vagyok a toppok topján latinból de szerintem ez ezt jelenti:
P dictus magister (P akit megister-nek hívnak) ac (és) quondam (egykori/egyszervolt) bone memorie (szép emlékű/jó emlékű) gloriosissimi (legdicsőbb) Bele regis Hungarie (Béla magyar király) notarius (jegyző-je).
Szóval a quondam nagyon úgy néz ki, hogy a Bele regis Hungarie jelzője és nem a notarius-é. Vagyis a szöveg:
P, akit magister-nek hívnak és az egykori, szép emlékű, dicsőséges Béla magyar király jegyzője.
Ha "egykori jegyzője" lenne akkor az "quondam notarius" lenne szerintem.
"II. Anonymus nem krónikát írt, hanem irodalmi művet szerkesztett, Az ősgeszta stílusában, mintegy a régi krónikás bőrében újragondolta a művet."
Erre válaszoltam feljebb, Anonymus aktualizál és nem archaizál. A kettőt egyszerre csak nem csinálta.
"b, Etyl = Volga azonosítás nem lehetséges, mondják a hívők, s próbálnak mást felhozni, de még nem olvastam meggyőző azonosítási kísérletet. A nyest.hu-n lévő Etyl = Dnyeper megfeleltetést kapásból megcáfoltam, ki is vették a cikkből, de nem került helyette más. "
Az Etyl=Volga azonosításra én nem mondom hogy nem lehetséges de igen valószínűtlen.
Azért ismerünk itt "Etel"-t Etelkuzu vonatkozásában is és a kazárok Atil-járól is egyre többen mondják (pl. Türk A.) hogy nem a Volga partján volt. Azt is olvastam - de a fejem nem tenném rá - hogy ótörök nyelven az itil még csak annyit jelentett "folyó", később lett Volga.
De a dolog megint csak nem itt bukik.
Legyen az Etyl Volga, tételezzük fel. Van ezen kívül bármi más a gesta-ban amit Julianus-tól tudhatott volna Anonymus? Nincs. Szerezhette ezt a szót a regösöktől? Sőt, elég valószínű, hogy onnan szerezte és épp ezért ezt a formát használja (akárcsak a dentumoger-nél) mert fogalma sincs hol is volt ez a folyó egyáltalán.
Ha tudta volna hogy ez az folyó a Volga akkor szinte biztos - már csak az egész gesta nyelvezetét követve - hogy a "Rha" nevet használta volna (lévén mind latinul, mind görögül ez a Volga neve).
Horváth Jánosnak az a feltételezése hogy Anonymus tudott törökül és görögül teljesen alaptalan. Tudott görögül de láthatóan fogalma sem volt a görög irodalomról (pl. a DAI-ról se) csak arról ami létezett latinul. Törökül meg milyen törökül tudott és honnan? Igen sok török nyelvet beszéltek akkoriban.
Szóval ha az Etyl a Volga akkor is valószínűbb, hogy a regékből szedte és nem egy friss forrásból és fogalma sem volt hol is van az.
"c, Nézzük a legproblémásabb részt: Az Etylen való átkelés után a "Ruscie, susudal vocatur"-ba való megérkezést. Túl azon, hogy ilyen megérkezés a Volgán való átkelés után lehet, maga az epizód is különleges. A nyugati forrásokon nevelődött krónikások egyszerűen nem írnak ilyesmiről, ők a Donig terjedő Szkítiából eredeztetik a magyarokat. Így tesz egyébként Anonymus is, némi módosítással, erről lentebb még írok. Márpedig a legmesszebb a Dontól való elindulás esetén is ez egy értelmetlen kitérő lenne. A regösök csacska énekéből, a parasztok hamis meséiből sem eredhet a motívum, hiszen az elinduláskor nem létezett Szuzdalnak nevezett Oroszország. Röviden: Anonymus forrása újabb kori, s nem nyugati volt. Ilyet a korból csak egyet ismerünk: Julianust. Az ő 1235-ös útja Magna Hungariába, de legfőképp a visszaút kezdő szakasza megegyezett a kivonulás Anonymus által lejegyzett kezdő szakaszával. Így az Etyl = Volga azonosítás minden bizonnyal tökéletes."
Ez az egész egy teljesen kifacsart logika. Mint feljebb írtam, Ruszia és Szuzdal azonosnak tekintése az egy szorosan időhöz kötött dolog. Ezek mellett Anonymus minden létező földrajzi nevet aktualizál. Tudta hol volt Szkítia és tudta hogy az most többnyire Cumania meg Ruthenia, így nem igazán tudta másfelé vezetni a honfoglalóit.
A Donig terjedő Szkítia sem oké mert ezt a görögök tartották így, a rómaiaknál az egy sokkal nagyobb terület volt. Ott van pl. a ptolemaioszi világtérkép, azon sokkal keletebbre van Szkítia.
Nem működik ez logika sehogy sem.
"Tehát a nagy tekintélyű források és a valóság harmonizálását így végezte el, Szkítiát észak felé is nagy kiterjedésű országnak írta le, amely a Fekete-tengerig terjedt."
Mint fentebb írtam ezt már ezer évvel előtte megtették. Ptolemaiosz térképe.
"Összefoglalva a fentieket: Anonymus ismerte Julianus útjának eseményeit, ad abszurdum magát Julianust is. A kivonulás kezdeti szakaszának leírása remekül egyeztethető Julianus útjával. Amiből következőleg a kézirat eredeti, s P. mester IV. Béla jegyzője volt."
Mint fentebb levezettem semmi nem utal arra, hogy bármit is tudott volna amit ne tudhatott volna könnyedén Julianus nélkül.
Ezek mellett a gesta egész aktualizáló stílusa tarthatatlan ha IV. Béla korában írta - főleg ha Béla halála után.
Én azt látom, hogy III. Béla messze a legesélyesebb. De II. Béla még mindig esélyesebb minta IV.
| 
