Keresés

Ha a magyarok elfoglalják legalább Olaszországnak az északi részét, nincs Mussolini és fasizmus... Persze a történelemben nincsen "ha"...

Ezek szerint tehát nem volt épp elhanyagolható probléma, ha a háború folytatódik.

http://www.historia.hu/userfiles/files/2008-09/Farkas1.pdf

"1915-ben bevezették a kenyérjegyet és a gabonával kapcsolatosan elrendelték a kényszergazdálkodást. 1916 telén már súlyos helyzetet teremtett a nyersanyag- és élelmiszerhiány. A gabona-, hús- és tejtermelés évről évre csökkent. 1915–1916-ban a gabonatermelés a korábbi évek termelésének csak a kétharmadát érte el. 1917-ben a Monarchiában az élelmiszer-ellátás már katasztrofális volt. (A liszt-fejadag Ausztriában 165, Magyarországon 233 g, míg húsból és zsírból mindössze 17, ill. 34 g.) A katonaság élelmezése is ijesztően romlott, pedig ők a hátországinak jó dupláját kellett (volna) kapják. A legsúlyosabb az utolsó háborús év volt. A kenyéradagok nagymértékben csökkentek. A nehéz fizikai munkásoknak sem jutott napi fél kiló. Ausztria–Magyarország nem volt képes a hátország nélkülözéseit, szenvedéseit enyhíteni. 1918 decemberére már a frontot sem tudták volna ellátni. A háborús nyomor a tömegeket otthon is, a fronton is fokozatosan a háború ellen fordította."

Lits Gábor A hadigazdálkodás jellemző vonásai az első és a második világháborúban c. cikke alapján (Új Honvédségi Szemle, 2006. jan. 5.)

magyarok sokkal jobban álltak élelmiszerből, mint a németek... nálunk nem is volt tömeges éhhalál a legyengülés miatt, tehát a németekkel ellentétben ez marginális probléma volt a háború folytatása szempontjából 

A 80-as években adták a mozikban a belinkelt filmet: "Én is jártam Isonzónál" (Isonzó egy folyó).

Később egy tévéadásban vmelyik történész azt fejtegette, hogy a caporettói áttörés után hogyan lehetett volna Pó alföldjét megszállnia a magyaroknak, és olasz búzán kihúzni évekig a háborút, illetve megnyerni azt. A németek is kiváló éléskamrára leltek akkoriban az ukrán-orosz földeken (1917).