Keresés

jogos

"Sok baj van a kínai átírásokkal, mert ez a nyelv nem igazán alkalmas az indoeurópai nevek lejegyzésére. Ez a probléma persze nem csak a kínai esetében áll meg. Mindazonáltal az egyes kínai írásjegyek önálló jelentése nem feltétlenül kell, hogy szerepet kapjon az idegen nevek magyarázata során, mert lehetséges, sőt valószínű, hogy sok esetben egyszerűen az annak az írásjegynek a korabeli ejtése érződött közelinek az idegen szótaghoz és ezért választották azt. 

Természetesen asszociációs, a barbárokat sértő képzeteken játszogathattak később a kínai írástudók."

Én csak hozzátenném, h noha rendkívül sok kínai forrásunk van Kelet-Ázsia ókori és középkori történelméről, ezeknek a feldolgozását nagyban +nehezíti, h :

a kínai források -részben az általad említett írásjegyek miatti problémák miatt- nem az eredeti nevükön említik a környező népeket, hanem az alapján, amit a kínaiak a vélt v valós tulajdonságaik alapján adtak nekik.

Sok baj van a kínai átírásokkal, mert ez a nyelv nem igazán alkalmas az indoeurópai nevek lejegyzésére. Ez a probléma persze nem csak a kínai esetében áll meg. Mindazonáltal az egyes kínai írásjegyek önálló jelentése nem feltétlenül kell, hogy szerepet kapjon az idegen nevek magyarázata során, mert lehetséges, sőt valószínű, hogy sok esetben egyszerűen az annak az írásjegynek a korabeli ejtése érződött közelinek az idegen szótaghoz és ezért választották azt. 

Természetesen asszociációs, a barbárokat sértő képzeteken játszogathattak később a kínai írástudók.

Vásáry: "A kínai forrásokban gyakori a népnevek etimológiás eltorzítása, ami azt jelenti, hogy olyan kínai írásjegyet választanak az idegen szó lejegyzésére, amely a kínaiban egy bizonyos, az illető népre nézve általában pejoratív értelemmel bírt. Ebbéli igyekezetükben nem egyszer az eredeti szó fonetikáján is torzítottak, többet, mint amit az idegen szavak lejegyzésére amúgy is nagymértékben alkalmatlan kínai írás okozott volna. Így például a zsuanzsuanok nevének lejegyzésére leggyakrabban azt a két írásjegyet használták, melyeknek jelentése ’nyüzsgő féreg’ volt. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a zsuanzsuan név esetében nem egy idegen népnév kínai torzításával állunk szemben, hanem egy ’féreg’ jelentésű barbár népnév kínai fordításával. Ezt a feltevést bizánci és iráni forrásokban őrzött hagyományok alapján kockáztathatjuk meg, de nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy az utóbbi források már egy torzított kínai alakból vették értesüléseiket."