http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm
"A másik, a Szabartoi (Szávartü) szót nem érthette tulajdonképpen a császár, aminek talán az lehetett az oka, hogy a magyar követek nem görögül, hanem esetleg latinul beszélgettek vele, akár közvetlenül, akár tolmács által, s így a Szabartoi egy latin nyelven mondott név lehetett, amit akár ő, akár a tolmács nem ismert. Az is megtörténhetett, hogy görögül beszélgettek ugyan, de a követek valamilyen helyet a latin nevén említettek neki, amelyet még megtoldva és nem alanyesetben hallva, nehezebb volt felismerni. A Szabartoi szó megfejtésével kapcsolatban ezért visszaemlékezünk Kijev város már tárgyalt, különböző nyelvű neveire, s közöttük a latin, Sabar nevére. Mivel a görög nyelven írt Szabartoi szó latinul Sabarto alakban van fordítva a fentebb idézett latin mondatban, az alanyesetben írt Sabar-ból úgy kapunk Sabarto szót, ha a Kijev helye vagy Kijev mezeje nevet latinra fordítjuk, mely ekkor Sabartum lesz. Ha azt mondjuk, hogy Kijev mezején (vagyis helyhatározó esetben), akkor a Sabartum Sabarto alakot ölt. Ennek alapján Tormás és Bulcsú mondatában a Sabarto easphali tömör jelentése: a Kijev mezején szövetségüket megerősítettek; tudva pedig, hogy kik erősítették meg szövetségüket, a Kijev mezején szövetségüket megerősített törzsek értelmű. Valóban, Kijev mezeje könnyen lehetett a magyar törzsek (vér-)szerződésének helye, hisz a kijevi Laura kolostor évkönyvében található, 898. évi bejegyzés szerint a magyarok a honfoglalás előtti időben a ma is még Magyarnak (Ugornak) nevezett helyen vonultak át, ami azt bizonyítja, hogy ott már jóval 898 előtt valami nevezetes dolog történt a magyarokkal, amivel kapcsolatban Kijev mezejének egy helyét róluk nevezték el a kijeviek. Feltételezésünket, miszerint Kijev latin nevét a császár nem ismerte, alátámasztja, hogy /9/ könyvében azon a helyen, ahol Kijev orosz és görög nevét felsorolja, annak latin nevét nem említi. Kijev latin neve, a Sabar megmaradt egy, a bejáratánál álló határkőbe belevésve is, melyet a Nyugat-Európából keletre utazó kereskedők számára állítottak, tudatva velük, hogy megérkeztek Kijevbe. Magyarországon nemcsak a hivatásos történészek ismerték e város latin nevét, de más érdeklődők is; Luczenbacher János, 1843-ban Budán kiadott könyvében /37/ írja: „Ide, hol Kiev Tauro Scythia városának és Sabaria (Szombat, Szambatasz) néven hivaték...” |
