Keresés

"fajunk a jövő (mármint egy új típusú létforma, mondjuk az élet csillagközi vándora) záloga"

Igen. A bolygó eltartóképességét meghaladó számű emberi egyedek nagy részének a világűrbe, más bolygókra kell vándorolnia, és terjeszteni az életet, keresni a fejlődést.

"korunk embere, csakis a maga által teremtett mesterséges környezetben tud életben maradni"

Ez nem egészen teljesen igaz. Esőerdőkben élő törzsek.

Egy nagyobb kihívást jelentő feladat: életben maradni, önellátásra, öngyógyításra, önfejlesztésre berendezkedni a Mars felszíne alatti bázisokon (elviselhető hőmérséklet, sugárzásvédelem, légzésre alkalmas légkör).

A pazarlást meg kell szüntetni, a biohgazdálkodást, bioenergiatermelést kell preferálni, mert az megújuló, és a légkörben már jelen lévő CO2-t köti meg, és engedi vissza. Fosszilis környezetből egyre több CO2-t a légkörbe engedve vagy fulladás, vagy más természeti katasztrófa lesz a következmény.

Könnyen belátható, hogy ekkor célszerű bolygóközi utazásra alkalmas járművekkel és más bolygókon lévő működő bázisokkal rendelkezni. Egy fosszilis eredetű üzemanyaggal működő bonyolult autóval ez nem lehetséges. Számítógépvezérlésű kőbalta.

A világ úgy jó, ahogy van. (Ha mégsem, akkor megjavítjuk.:-))

Nehéz eldönteni (miután meghaladtuk természetes környezetünket), hogy fajunk a jövő (mármint egy új típusú létforma, mondjuk az élet csillagközi vándora) záloga, vagy szimplán egy (kisiklott, természetellenes) mutáns organizmus, amely idővel, nyomtalanul tűnik majd el.

Mindenesetre odáig fejlődtünk, hogy korunk embere, csakis a maga által teremtett mesterséges környezetben tud életben maradni (erre vannak is fogalmaink, mértékegységeink, mint pl. a pénz:-)).

Mindeközben, a létfenntartásunkhoz szükséges erőforrások felhasználása, messze meghaladja a természetes (valós) szükségleteinket. Ezért is; a napról-napra szövevényesebbé váló, direkte a fajtársainkat, a még elérhető erőforrások hozzáférésében korlátozó, mármint a fogyasztást elosztással racionalizálni próbáló:-) szabályrendszerek burjánzása.

Kérem! Ezek szerint… nekünk ez a világ úgy nem jó, ahogy van?:-) Akkor mégis, miben bízhatunk?

Aggodalomra semmi ok! Előbb-utóbb kitaláljuk, hogyan is tehetnénk jobbá ezt a tökéletlen világot – ami körül vesz itten minket.:-)