Keresés

Tatár Sarolta megfigyelése: "... Kál, a horka ... Értelemszerűen felhasználta a még létező római úthálózat nyújtotta logisztikai lehetőségeket, majd Bulcsú ugyanezt a kalandozások szervezésében is"

Takács Miklós: "J. Kovacevic ... a szórványként múzeumba került, boszniai és dalmáciai avar leleteket, illetve az avarokat jelző, Obar típusú helyneveket vetette össze az antik úthálózattal. Kiderült, az emlékanyag az utak vonalához illeszkedik. Azaz, a logikusnak tűnő végkövetkeztetés szerint az avarok módszeresen megszállták az Adriai-tenger felé vezető utakat."

Pozsony környéke hemzseg a Sur helynevektől, amit különösen érdekessé tesz Tatár Sarolta megfigyelése: "Két dolog tűnik fel evvel kapcsolatban: Egyrészt a Káld, Harka és mosoni Kál közelsége az országos jelentőségű, hadiútként a középkorban is használatos római úthálózathoz. Káld a Savariából (Szombathelyből) kiágazó római út közelében, Harka pedig a Scarbantiába (Sopron) és Vindobonába (Bécs) vezető útvonalon helyezkedik el, míg Kál a Carnuntumból (Bad Deutch-Altenburg) Arrabonába (Győr) tartó római út mellett fekszik. Másrészt az, hogy a harka méltóságot viselő, Kál nevű személy területei majdnem teljesen körbeölelik a Fertő tavat, elindulva a Vas megyei aborgátai Káldtól, amely a Pereszteg patak partján fekszik, és a régi római út mentén fekszik, majd haladva továbbSajtoskálhoz (és a Bulcsú és Ládony helynevekhez) a Répce mellékvizénél, onnan fel Harkához, amely a régi római úton fekszik, végül fel Kál faluig Moson megyébe, amely szintén a régi római úthoz közel van ... Az útvonal feltűnő, amennyiben nem a vizeket követi, úgy, mint Tétény fejedelem és mások Györffy által feltételezett útvonala. Ezek az utak a régi római útrendszerhez igazodnak ... Kál, a horka ... Értelemszerűen felhasználta a még létező római úthálózat nyújtotta logisztikai lehetőségeket, majd Bulcsú ugyanezt a kalandozások szervezésében is".

Torma Béla Gyula a Raffelstetteni vámrendelkezésről: "A szárazföldi szállítással kapcsolatosan a vámrendelkezés megemlíti, hogy a sóval terhelt kocsik a strata legittima vonalán haladtak. F. L. Ganshof szerint a terminus a strata publica, illetve a strata regia szinonimája, ami főútvonal jellegéből következően is a római limes út lehetett. Ezt támasztja alá vonalvezetése, mely a Traungaun túlról vezetett az Ostmarkig, majd áthaladt az Enns folyón az Url-i átkelőhely felé. Későbbi értékelésünk szempontjából fontos információ számunkra, hogy a limes út katonai mozgásokra is figyelembe vehető."

Mindenesetre már 955 táján kirajzolódik egy vetélkedés körvonala Bulcsú és Lehel király területeiért. A csehek és az Árpádok nyújtottak be azokra igényt szomszédságuk okán.

Nagyobb Sankt Gallen-i Évkönyvek: "Ottó király megütközött az agarénokkal [=ungárokkal] Szent Lőrinc ünnepe napján, és Isten segítségével legyőzte őket. Számuk százezerre rúgott, és közülük sokat elfogtak Pulszi [=Bulcsú] nevű királyukkal együtt, és akasztófára felkötötték őket. Egy másik háborút a boemanok [=csehek] viseltek ellenük, amelyben elfogták Lele nevű királyukat, seregét pedig kiirtották." (Otto rex cum Agarenis pugnabat in festivitate s. Laurentii eosque Deo auxiliante devicit. Et erat numerus eorum 100 milia et multi illorum comprehensi sunt cum rege eorum nomine Pulszi, et suspensi sunt in patulibus. Et aliud bellum cum eis gerebatur a Poemanis, ubi comprehensus est rex illorum nomine Lele extincto exercitu eius.)

Pozsony környéke hemzseg a Sur helynevektől, amit különösen érdekessé tesz Tatár Sarolta megfigyelése: "Két dolog tűnik fel evvel kapcsolatban: Egyrészt a Káld, Harka és mosoni Kál közelsége az országos jelentőségű, hadiútként a középkorban is használatos római úthálózathoz. Káld a Savariából (Szombathelyből) kiágazó római út közelében, Harka pedig a Scarbantiába (Sopron) és Vindobonába (Bécs) vezető útvonalon helyezkedik el, míg Kál a Carnuntumból (Bad Deutch-Altenburg) Arrabonába (Győr) tartó római út mellett fekszik. Másrészt az, hogy a harka méltóságot viselő, Kál nevű személy területei majdnem teljesen körbeölelik a Fertő tavat, elindulva a Vas megyei aborgátai Káldtól, amely a Pereszteg patak partján fekszik, és a régi római út mentén fekszik, majd haladva tovább Sajtoskálhoz (és a Bulcsú és Ládony helynevekhez) a Répce mellékvizénél, onnan fel Harkához, amely a régi római úton fekszik, végül fel Kál faluig Moson megyébe, amely szintén a régi római úthoz közel van ... Az útvonal feltűnő, amennyiben nem a vizeket követi, úgy, mint Tétény fejedelem és mások Györffy által feltételezett útvonala. Ezek az utak a régi római útrendszerhez igazodnak ... Kál, a horka ... Értelemszerűen felhasználta a még létező római úthálózat nyújtotta logisztikai lehetőségeket, majd Bulcsú ugyanezt a kalandozások szervezésében is".

Babenbergi Adalbert írja Jámbor Szent Henrik császárról szóló legendájában: „Nagy Ottó idejében, azéban, aki, úgymond, a Lech folyónál Hitvalló Szent Udalrik idejében leverte a magyarokat, és királyaikat, tudniillik Lélt és Assurt, akasztófára köttette fel Regensburgban, mivel a hercegek kérték, hogy ott történjen meg..." (…tempore Magni Ottonis, illius, inquam, qui ad Licum lumen sub sancto Oudalrico confessore Ungaros prostravit et reges eorum, Lelium videlicet et Assur, Ratisponae, principibus hoc ieri adiudicantibus, in patibulo suspendit…)

Ez alapján még inkább úgy tűnik, hogy Bulcsú és Sur (Assur) ugyanaz a személy!