Egyetértek amit mondasz, de azt hiszem szokásomhoz híven rosszul fogalmaztam. Legyen egy konkrét vad példa - mondjuk a művészvilág.
Nem kevesen szednek be mindenféle szereket ilyen vagy éppen olyan célzattal. Ezt sokan elítélik, sokan maguk is élnek vele, sokan azt mondják hogy rossz dolog stb.
Viszont sok esetben ezek az emberek ilyen szerek hatására produkálnak olyan maradandó dolgokat, hogy tátva marad a szánk. Legyen az egy festmény egy zenemű, vagy egy novella, de akár bármi más. Ami nekünk valahol valamilyen szinten élvezetet okoz, tartalmassabbá tesz dolgokat.
Most akkor jó tudatmódosító szereket szedni (felszabadítja a világot és a fantáziát, más állapot, stb), vagy éppen rossz (agysejtpusztulás, függőség, bűnözés és sorolható tovább)? Ki mondja meg meddig jó és kinek jó mettől nem?
Persze sokan enélkül is maradandót alkotnak, de nem erre irányult a kérdés.
Ki dönti el és hogyan? Hogy jó-e a sámánválasztásnál kokacserjéket rágcsálva hallucinációkat előidézni, vagy nem?
Szóval amit mondasz - alapos vizsgálat meg a többi - az sem hoz megoldást, mert attól függ milyen szemüvegen keresztül nézzük. Van akinek jó megoldás lesz, van akinek kevésbé.
Egyszerűen nem leírható ilyen konzekvensen és racionálisan az emberi(állati) viselkedés és tulajdonsághalmaz.
Egy ilyen vizsgálat a végtelenségig tartana, és folyamatosan ellentmondó eredményeket hozna, mert több - akár egymásnak ellentmondó - igazság is előjönne valószínűleg.
Persze ettől még kell vizsgálni, van haszna, nem vitatom. Kifejezetten érdekes dolgok jönnek felszínre ilyenkor. De ettől nem biztos hogy meg tudjuk mondani a lenti kérdésre a választ. | 
