Keresés

Milyen az emberi természet?
Legyen ingyen ital, étel, szállás, fűtés, szex, utazás, tökéletes egészség, ne kelljen dolgozni...

Nem egészen ilyen általánosításokra gondoltam.
Inkább olyasmire, hogy amit ingyen, vagy nagyon olcsón kap, annak nincs értéke. Legyen az étel, ruha, lakás, vagy bármi. Ami olcsó, vagy ingyen van, azt automatikusan pazarolni kezdik.
Mi várható, ha az embereknek nem kell feltétlenül hasznos tevékenységet folytatniuk, mert valamilyen szinten gondoskodik az állam róluk és unalmukban elfoglaltságot keresnek maguknak?
Mennyire jó az, ha az emberi jogok mellé nem társulnak számonkérhető kötelességek?
Hogyan, milyen módszerekkel lehet közmegelégedettséget okozó államot szervezni?
Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő vezetőket, akiket azért demokratikus kontroll alatt tud tartani a társadalom és ezzel együtt irányíthatóak, korlátok között tarthatóak az emberek? (Mit engedhetnek meg maguknak és hol a határ?)
És még hosszasan lehetne sorolni mi mindent kellene tanulmányozni az emberi természettel kapcsolatban.

Neked úgylátszik elegendő néhány nagyívűnek látszó általánosítás az ítéleted meghozatalához.
Pedig ha jobbá akarjuk tenni, akkor nem ártana tudni mi a jó.

Biztos?

Nem ismerek mindenben biztos embereket. Megmondóembereket sem ismerek.

Egyetértek. Kevés a gondolkodó ember.

Milyen az emberi természet?

Legyen ingyen ital, étel, szállás, fűtés, szex, utazás, tökéletes egészség, ne kelljen dolgozni, "kaparja ki a gesztenyét" más, aztán dobja be a közösbe a felfedezéseket/tudást, a kutatásai eredményét. Emellett el kell dorbézolni a bolygó tartalékait, és minél erősebben teleszemetelni, mert "az a menő", és a fizetéseket bóvli szarokra költeni.

Az emberi tökéletlenséget lehet elemezni, de személyes javulni akarás nélkül nem lesz belőle tökéletesebb emberi élet.

A tudatlanul élő és tanulni/tudni nem akaró, környezetét romboló, szennyező emberből van túl sok...

Továbbá a félművelt, mindenben biztos megmondó emberekből is.

A gondolkodó, az emberi természetet ismerő és elemző típusból viszont elkeserítően kevés...