Keresés

Nézd, ha nem érted amit írtam az a te dolgod.

A politika nem egy statikus dolog, pláne nem a nagyhatalmi játszmák.

Az, hogy a Monarchia, de főleg Conrad már 1914 előtt is tervezte Szerbia megrendszabályozását, nem jelenti azt, hogy 1914-ben területszerzési indokkal indított támadást Szerbia ellen. Arról nem is beszélve, hogy te ugyan negligálod a dolgot, de ettől még Tisza csak azzal a feltétellel adta belegyezését a háború megindításába, hogy az nem jár szerb területek bekebelezésével. Ez tény.

"3. Az általad "flexibilisnek" nevezett 1914 augusztusi koronatanácsi álláspont pedig egyértelmű: a háború célja területszerzés, és győzelem esetén a Magyar Királyság jelentős további kisebbségi népességgel ( Bosznia, Szerbia, Dalmácia) gyarapodik."

Egyrészt te azt állítottad, hogy Tisza a területszerzési céllal ment be a háborúba, ami nem igaz, hiszen Tisza július 19-én adta belegyezését, tehát nem hivatkozhatsz arra, hogy egy augusztusi állásfoglalás bizonyítja, hogy Tisza területszerzési okokból indított háborút. Másrészt, mint jeleztem már Bosznia, Dalmácia eleve a Moanrchia része volt és csak lehetőségként merült fel, hogy ezeket a területeket Ausztriától Magyarországhoz csatolják. Szerb területekről szó sem volt, Károly békeajánlata is Szerbia visszaállításáról, sőt tengeri kijárathoz jutattásáról szólt. Harnadrészt az augusztusi álláspont többször változott a háború alatt, ezt tükrözi Károly ajánlatának Szerbiára vonatkozó része is. Sőt az általad területszerző célú háború olyannyira nem volt az, hogy Károly még Galíciáról is hajlandó volt lemondani a béke érdekében. 

Principet azért nem végezték ki, mert nem volt még nagykorú. 

Tisza a háborúba lépést attól tette függővé, hogy sikerül-e a németeknek semlegesítenie Romániát.

A Monarchia célja a háborúval Szerbia megbűntetése, és visszaterelése a Monarchiabarát politikához.

Ahogy az 1917 január 12-i koronatanácson elfogadott álláspont mondja: "A Monarchia számáéra a legfőbb hadicélt területi integritásának megőrzése jelenti, a továbbiakban Szerbiának széles körű életlehetőségeket kell biztosítanunk." 

"szerintem te vagy az, aki nem olvasod értésig a szöveget."

A helyzet az, hogy én nem csak a netre felkerült, összeollózót szöveget olvastam, hanem azt a Romsics művet is (A trianoni békeszerződés) ahonnan származik ez a szöveg. Javaslom neked is, olvasd el a könyvet, főleg a háborús célokkal foglalkozó fejezetet.

Mert látványos, és jól hangzik a "tehát hazugság" fordulatod, csakhogy ez ide kevés.

"A Monarchia már kezdettől fogva balkáni terjeszkedést tervez, és arról több menetben a nagyhatalmakkal alkudozik."

A Monarchia valóban nagyhatalmi politikát folytatott és terjeszkedett a Balkánon (Bosznia-Hercegovina megszállása, majd annektálása), ugyanakkor azt is látnod kell, hogy a korszakban valamennyi nagyhatalom terjeszkedik és háborúzik valahol a világban (Nagy-Britannia Dél-Afrikában, Franciaország Észak-Afrikában, Németország Kelet-Afrikában, az Egyesült Államok a Csendes-óceánon, stb.) Azt a nagyhatalmat, amelyik nem terjeszkedett, már nem is tekintették nagyhatalomnak, hanem lehetséges prédának. Úgyhogy ilyen alapon gyakorlatilag a korszak összes nagyhatalmát a vádlottak padjára ültetheted.

Ráadásul éppen a szarajevói merénylet kapcsán kirobbant konfliktusban a Monarchia éppenséggel nagyon is visszafogott háborús célokat irányzott elő Szerbiával kapcsolatban. A szerbek étvágya viszont csillapíthatatlan volt, amint a későbbiekben kiderült. Úgyhogy hagyjuk már ezt a "Szerbia, a szegény kis áldozat" szöveget. Legalább annyira felelősek voltak a háború kirobbanásáért mint a Monarchia.

"Eközben pedig a háború okának hazudott merénylet elkövetőjét nemhogy nem végzik ki, hanem csupán 20 év börtönre ítélik, ami nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Gavrilo Princip a Monarchia saját provokátora volt."

Principet azért nem végezték ki, mert nem volt még 20 éves. Három cinkostársát kivégezték. A merénylethez használt fegyvereket a szerb katonai hírszerzés embereitől kapták. Ennyit arról, hogy Principék kinek a provokátorai is voltak.

Kedves Ottranto,

szerintem te vagy az, aki nem olvasod értésig a szöveget.

1. A Monarchia már akkor Szerbia megtámadását fontolgatta, amikor a tónörökös még élt.

Tehát hazugság, hogy a támadás oka a trónörökös meggyilkolása volt.

2. A Monarchia már kezdettől fogva balkáni terjeszkedést tervez, és arról több menetben a nagyhatalmakkal alkudozik.

Tehát hazugság, hogy a Monarchiának csak a háború kitörése után jutott volna az eszébe a területszerzés.

3. Az általad "flexibilisnek" nevezett 1914 augusztusi koronatanácsi álláspont pedig egyértelmű: a háború célja területszerzés, és győzelem esetén a Magyar Királyság jelentős további kisebbségi népességgel ( Bosznia, Szerbia, Dalmácia) gyarapodik.

Tehát hazugság, hogy a koronatanács elfogadta Tisza álláspontját, és nem akarja a Magyar Királyság kisebbségi részarányát jelentősen növelni.

4. Eközben pedig a háború okának hazudott merénylet elkövetőjét nemhogy nem végzik ki, hanem csupán 20 év börtönre ítélik, ami nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Gavrilo Princip a Monarchia saját provokátora volt.

Tehát hazugság, hogy a háború oka a trónörökös meggyilkolása volt. A háború oka kizárólag csak a már évtizedek óta tervezett balkáni terjeszkedési törekvés volt, és ehhez a trónörökös meggyilkolásának semmi köze nem volt.

5. A Monarchia - és ezen belül Tisza is - Szerbia megtámadását kizárólag németek háborúba lépésétől tette függővé.

A németek pedig kizárólag csak egy ürügyre várnak a háború megindításához.

A német császárral folytatott levelezés és Tisza levele Ferenc Józsefhez ezt teljesen egyértelművé teszi.

Tehát hazugság, hogy a háború célja csupán Szerbia "megleckéztetése" volt.

Vagyis a háború célja egyértelműen területszerzés volt.

"Tisza a háborút annak tudatában támogatta, hogy annak célja nem Szerbia "megleckéztetése" a trónörökös meggyilkolása miatt, hanem területszerzés, és annak többsége a Magyar Királyság területének növelését szolgálta."

Ez marhaság.

Szerintem olvasd el még egyszer a bemásolt szöveget, amire hivatkozol.

Tisza az 1914 július 19-i koronatanácson adta a belegyezését a háborúba, és azzal a feltétellel, hogy a katonai szempontból szükséges minimális határmódosításoktól eltekintve a Monarchia nem annektál szerb területeket.

Amire meg te hivatkozol, az egy hónappal későbbi történet, és az sem deklarált hadicél volt, hanem egy flexibilis alapálláspont. Ami a háború alatt többször is változott. Tisza az 1917 január 12-i koronatanácson az alábbiakat mondta:

"Szerbia annexiója és az összes délszláv terület egyesítése nemcsak Magyarország, hanem az egész Monarchia számára a lehető legnagyobb szerencsétlenséget jelentené és végzetes következményekkel járna."

IV. Károly 1917-es békeajánlatában is Szerbia függetlenségének visszaállítása, sőt tengeri kijárathoz juttatása szerepelt.

Galícia, Bosznia, meg Dalmácia pedig már eleve a Monarchiához tartozott, tehát semmiféle hadicélban nem szerepeltek. Amire utal az idézet, az az, hogy ha esetleg újabb lengyel területeket csatolnak a Monarchiához - annak is az osztrák feléhez - akkor ezt kompenzálandó esetleg Magyarország megkaphatja az addig Ausztriához tartozó Boszniát és Dalmáciát, hogy ne boruljon fel a birodalmon belüli egyensúly. Tehát ez is a birodalmon belüli átalakítás lett volna, és nem az, amire te utalsz.