Keresés

"Tisza a háborút annak tudatában támogatta, hogy annak célja nem Szerbia "megleckéztetése" a trónörökös meggyilkolása miatt, hanem területszerzés, és annak többsége a Magyar Királyság területének növelését szolgálta."

Ez marhaság.

Szerintem olvasd el még egyszer a bemásolt szöveget, amire hivatkozol.

Tisza az 1914 július 19-i koronatanácson adta a belegyezését a háborúba, és azzal a feltétellel, hogy a katonai szempontból szükséges minimális határmódosításoktól eltekintve a Monarchia nem annektál szerb területeket.

Amire meg te hivatkozol, az egy hónappal későbbi történet, és az sem deklarált hadicél volt, hanem egy flexibilis alapálláspont. Ami a háború alatt többször is változott. Tisza az 1917 január 12-i koronatanácson az alábbiakat mondta:

"Szerbia annexiója és az összes délszláv terület egyesítése nemcsak Magyarország, hanem az egész Monarchia számára a lehető legnagyobb szerencsétlenséget jelentené és végzetes következményekkel járna."

IV. Károly 1917-es békeajánlatában is Szerbia függetlenségének visszaállítása, sőt tengeri kijárathoz juttatása szerepelt.

Galícia, Bosznia, meg Dalmácia pedig már eleve a Monarchiához tartozott, tehát semmiféle hadicélban nem szerepeltek. Amire utal az idézet, az az, hogy ha esetleg újabb lengyel területeket csatolnak a Monarchiához - annak is az osztrák feléhez - akkor ezt kompenzálandó esetleg Magyarország megkaphatja az addig Ausztriához tartozó Boszniát és Dalmáciát, hogy ne boruljon fel a birodalmon belüli egyensúly. Tehát ez is a birodalmon belüli átalakítás lett volna, és nem az, amire te utalsz.

Kedves Tibb2,

hálásan köszönöm neked a hivatkozást a koronatanács által deklarált hadicélokra, ami bizonyítja, hogy Tisza a háborút annak tudatában támogatta, hogy annak célja nem Szerbia "megleckéztetése" a trónörökös meggyilkolása miatt, hanem területszerzés, és annak többsége a Magyar Királyság területének növelését szolgálta.

Ez egyben azt is bizonyítja, hogy Tisza pontosan tudta: a háborút támogató döntésével egy világháborút fog kirobbantani.

"Trianont a véres balkáni területszerző háború megindítása miatt kaptuk."

Tiszáék éppenséggel nemigen akartak újabb szláv lakosságú balkáni területeket bekebelezni a Monarchiába:

"A magyar vezetők többsége (Tisza István is) a status quo alapján állt, vagy csak kismértékű területnövekedést akart. Véleményük szerint újabb szláv területek bekebelezése a dualizmus végét, a föderáció valamilyen formájának létrejöttét, a történelmi Magyarország dezintegrálódását okozta volna. 1914 augusztusára az a kölcsönösen elfogadott álláspont alakult ki, hogy az újonnan megszerzendő lengyel területeket Galíciával együtt az Osztrák Császársághoz, Bosznia-Hercegovina és esetleg Dalmácia a Magyar Királysághoz fog tartozni. A szerb és montenegrói területeket szintén Magyarországhoz csatolják. A hadicélok maximális és minimális variánsa a mindenkori hadi helyzetnek megfelelően került előtérbe vagy szorult háttérbe. A koronatanács 1917-ben döntött a minimális program mellett: Ez a Monarchia integritásának szavatolását és a szerb uralkodóház cseréjét tartalmazta."