Keresés

Példaként itt van még I. Dareiosz Szuszában talált, mázzal bevont téglára írt elámi, óperzsa és babiloni nyelvű töredékes felirata:

1. adam Dârayavauš XŠ vazraka XŠ XŠyânam
2. XŠ DHnâm Vištâspahyâ puça Haxâmanisiya
3. thâtiy Dârayavauš XŠ AMmaiy xšaçam frâbara
4. tya vazrakam tya umartiyam mâm xšâyathiyam
5. ahyâyâ bûmiyâ akunauš vašnâ AMhâ imâ dah
6. yâva tyaišâm adam xšâyathiya abavam  Pârsa
7. Uja Bâbiruš  Athurâ  Arabâya Mudrâya Sparda
8. Yauna Mâda Armina Katpatuka Parthava Zraka
9. Haraiva Uvârazmiš Bâxtriš Suguda Gadâra
10. Thataguš Harauvatiš Hiduš Skudra Yaunâ taka
11. barâ  ...

"Én vagyok Dareiosz, a nagykirály, a királyok királya, minden nemzetek királya, Hüsztaszpész fia, az Akhaimenida. Dareiosz király azt mondja: Ahuramazda adta nekem ezt a nagyszerű királyságot s vele az emberek összességét, ő tett engem királlyá ezen a földön..."

Szintén említi a parthusok országát.

II. Artaxerxész perszepoliszi sírfeliratán a birodalom tartományai közt Parthava is szerepel:

1.                  iyam Pârsâ

2.                  iyam Mâda

3.                  iyam Uvja

4.                  iyam Parthava

5.                  [iyam Haraiva

6.                  iyam Baxtriya

7.                  iyam Suguda]

8.                  iyam Uvârazmiya

9.                  iyam Zrakâ

10.              iyam Harauvatiya

11.              iyam Thataguiya

12.              iyam Gadâraya

13.              iyam Hiduya

14.              iyam Sakâ haumavargâ

15.              iyam Sakâ tigraxaudâ

16.              iyam Bâbiruš

17.              iyam Athuriya

18.              iyam Arabâya

19.              iyam Mudrâya

20.              iyam Arminiya

21.              iyam Katpatuka

22.              imay Spardiya

23.              iyam Yaunâ

24.              iyam Sakâ paradraiya

25.              iyam Skudra

26.              iyam Yauna takabarâ

27.              iyam Putâya

28.              iyam Kušâya

29.              iyam Maciya

30.              iyam Karka

Klasszikus források a szeleukida korszakban emlegetnek egy aparn, parn nevű népet arrafelé, az Ókhosz folyó vidékén. Az Ókhoszt többnyire a Türkménisztánban eredő Tedzsennel (Taǰen, Teǰend) azonosítják. Ez a mai Irán felé határvonalat képez, úgy folyik tovább az afgánokhoz.

Sztrabón írja: "Amikor a Tauroszon túl fekvő vidékek fellázadtak, minthogy Szüria és Média királyai, akikhez azok a területek tartoztak, átpártoltak, a megbízottak és Euthüdémosz emberei mindjárt átállásra bírták Baktrianét és az egész közeli vidéket. Azután a szkütha Arszakész, aki a daák egy részén, az Ókhosz mellett lakó, parnoszoknak nevezett nomádokon uralkodott, betört Parthüaiába, és elfoglalta." (XI, 9, 2) "Az aparnosz daák állítólag Maiótisz fölötti daák közül vándoroltak ide, akiket xandioszoknak vagy parioszoknak neveznek, bár abban nincs általános megegyezés, hogy a Maiótisz fölött lakó szküthák között daák is volnának. Arszakész állítólag ezek közül származott." (XI, 9, 3)

Lehet választani az óperzsa Parthava és Uvârazmiya tartomány lakossága között... egy kőhajításnyira vannak a Kaszpi-tengertől :)

Avarokat legfeljebb Hérodotosz homályos, mitikus története alapján lehetne messze északon keresni, Boreasz földjén túl. Moravcsik lehetségesnek tartja, hogy pont az említett történet könnyítette meg Priszkosz rhétor számára a kölcsönzést: "mert hiszen Herodotos ismer egy ́ ’Αβαρις nevű hyperboreost, aki nyilával bejárta az egész földet (IV, 36), s akinek neve az avarokra emlékeztethette őt. Megjegyzem, hogy magam is azon a nézeten vagyok, hogy a görög hagyományok e mondai alakjának nevében, aki jósként és varázslóként is szerepel, valóban a később feltűnő avar (< abar) népnév rejlik. Minthogy pedig ’Αβαρις  alakját a görög hagyomány még a Kr. e. VII. századba helyezi, e név a görögségnek a török népekre vonatkozó egyik legkorábbi értesülése emlékét őrzi."

A Juan-Juan birodalom Mongóliától nyugatra volt, nem volt messzebb a Kaukázus mint mondjuk a Kaukázustól a Kárpátok.

Egyébként a ilyen-olyan forráselemzésekre és a dené-kaukázusi nyelvelmélere építők, akik feldobták ezt az elméletet, mindig is a kaukázusi avarokról beszéltek, soha sem az eurázsiai (kárpát-medencei) avarokról.

Az eurázsiai avarok juan-juan-hoz kapcsolásáról, komoly helyen, én még nem hallottam.

Nem is... Az eredet zsuan-zsuanok keletre menekültek. 

Nekem nem tűnik túl életszerűnek, hogy egy majdhogynem távol-keleti, mongóliai-mandzsúriai népesség mindenkit legyőzve, mindenen átgázolva néhány év alatt a Kárpátok lábánál tűnik fel.

A khoraszáni- közép-ázsiai származás földrajzilag sokkal hihetőbbnek tűnik.

Haussig keményen vitatja a zsuanzsuanokkal való azonosítás De Guignes óta elterjedt tételét. Szerinte a kínai források A-pa területén Nyugat-Turkesztánt értik. Az európai avarok 558-ig, Nyugatra történt menekülésük időpontjáig a Khoraszán északi részén laktak, az örmény forrásokban Apr Šahrnak, a perzsa forrásokban Abar Šahrnak nevezett területen. Theophüalktosz szerint is az avarok a perzsákkal szomszédságban laktak.  Szebeósz ezt az egykori vidéket Aprxharnak, Avar Birodalomnak nevezi.