Keresés

Haussigtól függetlenül alakította ki véleményét Czeglédy Károly, aki szerint az Európába költöző var-khunok azonosak a zsuan-zsuanokkal. Ezt arra alapozza, hogy a kínai Vej-szu nagy-jüe-csi fejezete szerint Tokharisztánt a zsuan-zsuanok foglalták el 436 és 452 között, míg a kis-jüe-csi fejezet szerint a hiung-nuk, tehát a heftalita hunok, akiktől Baján avarjait ő is származtatta.

"az Orkhoni Köveken rajta vannak az avarok, ami azt jelenti, hogy vagy egy ott maradt részük (már ha zsuanzsuan)"

Haussig szerint Theophülaktosz Szimokattész igazi avarjai a keleti-türk fennhatóság alá került zsuan-zsuanok, míg a pszeudo-avarok nyugati-türk uralom alatt éltek Turkesztán nyugati felében, és onnan menekültek el.

Egy tipp: nyenyecek. A Szaján hegységből vándoroltak őseik északra. Állítólag a göktürk vezérkar tagjai között is kimutattak szamojéd, és/vagy ugor eredetű nevet.

A zsuan-zsuan név ejtése valójában az újkori kínai rou-rán leírt változata. Eddig oké, de a türk győzelem körüli időkben a posztklasszikus kínait kéne figyelembe venni (A.D. 600-1450), mert akkor a kiejtés ńǝw ńen volt. (柔然)

Ha annak a népnek ez a saját elnevezése volt, vagy más, nem kínaitól való, akkor valami ilyesmi nevű népet kellene keresni. Kínai talán nem volt, mert a karakterek jelentése: gyenge/lágy + igen/olyan. 

Mellékesen, az Orkhoni Köveken rajta vannak az avarok, ami azt jelenti, hogy vagy egy ott maradt részük (már ha zsuanzsuan), vagy a többek által állított (forrás igazolja) fehér-hunok egy részéről van szó, akik a délre vonuláskor "avar" néven a volt "Szauvira Királyságot" foglalták el az Indus felső folyásánál, s mint behódoltak, ott voltak a kagán temetésén a felirat szerint.

Vásáry István szerint az álavarokról szóló rész egy antik toposz: "Theophülaktosz tudósításában nyilván több nemzedéknyi történés van összesűrítve, s kronológiailag is sok hiba található benne, de kellő kritikával olyan alapvető történeti tényeket tudunk kihámozni belőle, amelyeket semmilyen más forrásból nem ismernénk. A birodalom alapítása után a türkök először az abdeleket vagy más névenheftalitákat győzik le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat – teszi hozzá Theophülaktosz –, akik 557-ben jelennek meg Bizáncban és Európában, s akiket Theophülaktosz álavaroknak(pszeudoavaroi) tart. Az igazi avarok egy része, miután a türkök leverték őket, Taugasztba (Észak-Kína türk Tabgacs elnevezésének valamilyen torzított formája) menekült, másik részük pedig Mukriba húzódott (a türk feliratok Bükli országa …). Az álavarok, akik Európában jelentek meg, nem ezektől, hanem az oguroktól származnak, s nevüket csak azért vették fel, hogy a környező népeket megtévesztve félelmet ébresszenek bennük. Ugyanakkor azt is megmondja Theophülaktosz, hogy az avarok egy részét uarnak, másik részüket pedig khunninak hívják …Először is le kell szögeznünk, hogy az egész álavar probléma, melyet Theophülaktosz vetett fel, és mely oly sokáig gúzsba kötötte a kutatást, csak álprobléma. Álavarok ugyanis nem léteznek, s ma már bizonyosan tudjuk, hogy ez esetben a bizánci szerző antik mintákat követett az álavarok történetének megkonstruálásával. Egy olyan antik elbeszélést alkalmaz itt az avarokra, melyet már Tacitus is felhasznált Germaniájában. Ezek szerint az álavar kérdést ki kell iktatnunk a vizsgálatunkból. Legvalószínűbb, hogy a bizánci forrásokban avarnak, illetve uarkhonitának nevezett népet azonosítanunk lehet a kínai források zsuanzsuanjaival, s ezt, akárcsak a hiungnu–hun azonosítást, először J. Deguignes vetette fel több mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsuanzsuan–avar azonosítás végeláthatatlan viták forrása lett, és sem pro, sem kontra nincsen a kérdés véglegesen eldöntve. Anélkül, hogy megnyugtató választ tudnánk adni, csak pár szempontra szeretném a figyelmet felhívni. Láttuk már a hiungnu–hun azonosítás esetében, hogy bár bizonyos a két név nyelvi azonossága, ez még nem jelent biztos támpontot a kérdés eldöntéséhez, mert a népnév története nem azonos a nép történetével, még ha sok mindent el is árul róla. Ugyanígy most is leszögezhetjük azt a kétségtelen tényt, hogy a heftalitáknak két törzscsoportját, akárcsak az Európában megjelenő avarok két fő részét, uar, ill. hun néven illették …A zsuanzsuan–avar azonosítás ellen is szól pár érv. A kínai források nem tudnak arról, hogy zsuanzsuan csoportok nyugatra menekültek volna, s megmagyarázatlan marad az is, hogy miért pont az uarnak megfelelő avar név vált volna az uarkhoniták népnevévé. Zavaró az a körülmény is, hogy a türk feliratok szerint egy apar nevű nép is részt vett Kül-tegin temetésén, s ez esetben nem gondolhatunk arra, hogy ezek az aparok a zsuanzsuanok maradványai."