Keresés

Nekem nem tűnik túl életszerűnek, hogy egy majdhogynem távol-keleti, mongóliai-mandzsúriai népesség mindenkit legyőzve, mindenen átgázolva néhány év alatt a Kárpátok lábánál tűnik fel.

A khoraszáni- közép-ázsiai származás földrajzilag sokkal hihetőbbnek tűnik.

"kínai források A-pa területén Nyugat-Turkesztánt értik. Az európai avarok 558-ig, Nyugatra történt menekülésük időpontjáig a Khoraszán északi részén laktak, az örmény forrásokban Apr Šahrnak, a perzsa forrásokban Abar Šahrnak nevezett területen. Theophüalktosz szerint is az avarok a perzsák szomszédságában laktak. Szebéosz ezt az egykori vidéket Aprxharnak, Avar Birodalomnak nevezi"

H. Gaube, “Abarsahr,” Encyclopædia Iranica, I/1, p. 67

http://www.iranicaonline.org/articles/abarsahr

ABARŠAHR, name of Nīšāpūr province in western Khorasan. From the early Sasanian period, Nīšāpūr, which was founded or rebuilt by Šāpūr I in the first years of his reign, was the administrative center of the province. On a Sasanian clay sealing, the names of Abaršahr and Nīšāpūr appear together. In the inscription of Šāpūr I at Naqš-e Rostam and in Manichean texts, Abaršahr is mentioned in various spellings. On Sasanian coins the Pahlavi form of Abaršahr appears abbreviated asʾpr, and on Arab-Sasanian coins we find the form ʾpr, ʾprš(t). Post-reform Omayyad coins bear the Arabic mint signature ʾbršhr, which can also be found on ʿAbbasid coins until about A.D. 825. But as early as about 772, the mint name nysʾbwrappears on Islamic coins, and it was used up to later Middle Ages. In Arabic texts, besides the common form of Abaršahr, Baršahr occurs; and the Persian geography of Ḥamdallāh Mostawfī mentions Abaršahra (variet. Abū-šahr, etc.) as the old name of Hamšahra near the Caspian Sea. The Arab geographers of the Middle Ages explained the meaning of the word Abrašahr/Abaršahr as “cloud city.” The older western interpretation of the name, “upper country,” which has been brought back into discussion recently, was rejected by E. Herzfeld and J. Markwart. Markwart concluded that Abaršahr means “the country of the Aparak” (one of the three Dahae tribes who founded the Parthian empire) — an opinion widely shared.

Bibliography:

Markwart, Ērānšahr, p. 74. Idem, Provincial Capitals, p. 52.

E. Herzfeld in AMI 1, 1929, pp. 82, 108. Andreas and Henning, Mir. Man. II, p. 12 (separate pagination).

E. Honigmann and A. Maricq, “Recherches sur les Res gestae divi Saporis,”Mémoires de l’Académie royale de Belgique (Classe des lettres), ser. 2, 47/4, 1952, p. 107).

W. Sundermann in AOASH 24/1, 1971, p. 86.

R. Göbl, Sasanidische Numismatik, Braunschweig, 1968, pl. XVI/2.

R. N. Frye in Iranica Antiqua 3, 1968, p. 122. Le Strange, Lands, p. 383.

Mostawfī, Nozhat al-qolūb I, p. 91.

Yāqūt, I, p. 566.

J. Walker, Catalogue of the Arab-Byzantine and Post-Reform Umaiyad Coins, London, 1956, pp. 104f.

H. Gaube, Arabo-sasanidische Numismatik, Braunschweig, 1973, pl. 9.

E. von Zambaur, Die Münzprägungen des Islam, Wiesbaden, 1968, pp. 36, 259-62.

(H. Gaube)

Originally Published: December 15, 1982

Last Updated: July 13, 2011

This article is available in print.
Vol. I, Fasc. 1, p. 67

Haussig keményen vitatja a zsuanzsuanokkal való azonosítás De Guignes óta elterjedt tételét. Szerinte a kínai források A-pa területén Nyugat-Turkesztánt értik. Az európai avarok 558-ig, Nyugatra történt menekülésük időpontjáig a Khoraszán északi részén laktak, az örmény forrásokban Apr Šahrnak, a perzsa forrásokban Abar Šahrnak nevezett területen. Theophüalktosz szerint is az avarok a perzsákkal szomszédságban laktak.  Szebeósz ezt az egykori vidéket Aprxharnak, Avar Birodalomnak nevezi.

Vásáry István szerint az álavarokról szóló rész egy antik toposz: "Theophülaktosz tudósításában nyilván több nemzedéknyi történés van összesűrítve, s kronológiailag is sok hiba található benne, de kellő kritikával olyan alapvető történeti tényeket tudunk kihámozni belőle, amelyeket semmilyen más forrásból nem ismernénk. A birodalom alapítása után a türkök először az abdeleket vagy más névenheftalitákat győzik le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat – teszi hozzá Theophülaktosz –, akik 557-ben jelennek meg Bizáncban és Európában, s akiket Theophülaktosz álavaroknak(pszeudoavaroi) tart. Az igazi avarok egy része, miután a türkök leverték őket, Taugasztba (Észak-Kína türk Tabgacs elnevezésének valamilyen torzított formája) menekült, másik részük pedig Mukriba húzódott (a türk feliratok Bükli országa …). Az álavarok, akik Európában jelentek meg, nem ezektől, hanem az oguroktól származnak, s nevüket csak azért vették fel, hogy a környező népeket megtévesztve félelmet ébresszenek bennük. Ugyanakkor azt is megmondja Theophülaktosz, hogy az avarok egy részét uarnak, másik részüket pedig khunninak hívják …Először is le kell szögeznünk, hogy az egész álavar probléma, melyet Theophülaktosz vetett fel, és mely oly sokáig gúzsba kötötte a kutatást, csak álprobléma. Álavarok ugyanis nem léteznek, s ma már bizonyosan tudjuk, hogy ez esetben a bizánci szerző antik mintákat követett az álavarok történetének megkonstruálásával. Egy olyan antik elbeszélést alkalmaz itt az avarokra, melyet már Tacitus is felhasznált Germaniájában. Ezek szerint az álavar kérdést ki kell iktatnunk a vizsgálatunkból. Legvalószínűbb, hogy a bizánci forrásokban avarnak, illetve uarkhonitának nevezett népet azonosítanunk lehet a kínai források zsuanzsuanjaival, s ezt, akárcsak a hiungnu–hun azonosítást, először J. Deguignes vetette fel több mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsuanzsuan–avar azonosítás végeláthatatlan viták forrása lett, és sem pro, sem kontra nincsen a kérdés véglegesen eldöntve. Anélkül, hogy megnyugtató választ tudnánk adni, csak pár szempontra szeretném a figyelmet felhívni. Láttuk már a hiungnu–hun azonosítás esetében, hogy bár bizonyos a két név nyelvi azonossága, ez még nem jelent biztos támpontot a kérdés eldöntéséhez, mert a népnév története nem azonos a nép történetével, még ha sok mindent el is árul róla. Ugyanígy most is leszögezhetjük azt a kétségtelen tényt, hogy a heftalitáknak két törzscsoportját, akárcsak az Európában megjelenő avarok két fő részét, uar, ill. hun néven illették …A zsuanzsuan–avar azonosítás ellen is szól pár érv. A kínai források nem tudnak arról, hogy zsuanzsuan csoportok nyugatra menekültek volna, s megmagyarázatlan marad az is, hogy miért pont az uarnak megfelelő avar név vált volna az uarkhoniták népnevévé. Zavaró az a körülmény is, hogy a türk feliratok szerint egy apar nevű nép is részt vett Kül-tegin temetésén, s ez esetben nem gondolhatunk arra, hogy ezek az aparok a zsuanzsuanok maradványai."