Keresés

Az itteni népek - egyesek szerint ősi illírek - Kr.e. 3.000 körül kezdték a sótartalmú forrásokból a konyhasó kinyerését.

Kr.e. 2.000 körül ez a tevékenység már-már ipari méreteket kezdett ölteni.

Kr.e. 1.500 körül pedig itt, pontosabban Hallstatt környékén nyílt meg a világ első ismert sóbányája.

Kr.e. 1.300 körül pedig már mélyművelésű sóbányáról beszélhetünk, ami viszonylag magas fokú geológiai és technológiai tudásra utal.

A térség gazdasága már ekkor is a sóbányászaton alapult és ez nem volt másképp a kora vaskori Hallstatt-kultúra idején sem, Kr.e. 1.200 és Kr.e. 750 között.

Állítólag ilyesmi tóparti cölöpházak voltak a Mondsee-kultúra népének jellemző lakóházai, bár ez a háztípus a neolitikumban az egész Alpok vidékén elterjedt volt a tóparti településeken:

 http://en.wikipedia.org/wiki/File:D-BW-Uhldingen-M%C3%BChlhofen_-_Pfahlbaumuseum_-_Haus_Schussenried.jpg

A legrégibb feltárt régészeti kultúra a Salzkammergutban a késő neolitikus időszak ún. Mondsee-kultúrája, amely nagyjából Kr.e. 3.800 - 3.300 között létezett.

Ez a kultúra már ismerte a réz felhasználását, ez volt az ún. Mondsee-réz.

A Mondsee-rézből készült eszközök cserekereskedelem révén távolabbi tájakra is eljutottak.

Pl. Ötzinél, a jégembernél egy Mondsee-rézből készült fejsze volt a halálakor.

Azt is gyanítják, hogy a legkorábbi skandináviai rézeszközök a mai Ausztria területén bányászott rézércből készültek.