Keresés

Részletes keresés

Afrikaans8 Creative Commons License 2015-01-26 15:37:57 278

 

 

Malalasz az 557. december és 558. február közötti időszakról: "A 6. indictio december havában egy másik nagyon félelmetes földrengés támadt éj közepén ... ugyanabban az időben bejött Konstantinápolyba az avaroknak mondott hunok furcsa idegen népe ... A 6. indictio február havában Konstantinápolyban pestisből kifolyólag halálozás kezdődött..."

Afrikaans8 Creative Commons License 2015-01-26 01:32:41 277

http://hu.wikipedia.org/wiki/557-es_konstantin%C3%A1polyi_f%C3%B6ldreng%C3%A9s

Az 557-es konstantinápolyi földrengés a december 14-ére virradó éjszaka sújtott le a Bizánci Birodalom fővárosára. Korabeli történetírók tanúsága szerint a katasztrófa nagyszámú áldozatot követelt, a város épületeinek jó része elpusztult, falai súlyos károkat szenvedtek. A Hagia Szophia székesegyház kupolája veszélyesen meggyengült, és 558 májusában végül össze is omlott. A földrengés lefolyását Agathiasz, Malalasz és Theophanész írásaiból ismerjük. Az ekkor keletkezett falsérüléseknek még szerepe lesz az avarok szempontjából.

A hozzászólás:
Afrikaans8 Creative Commons License 2015-01-26 01:18:23 276

"az Ispánlakán feltárt ... 10. fegyveres sír, melyet II. Justinus (565–578) solidusa keltez"

 

 

 

Eclogae historiae ecclesiasticae:

 

"Ugyanannak [I. Iusztiniánosz] az uralkodásnak 30. esztendejében, a 6. indictio idején, december hónap 14-én nagy földrengés támadt Konstantinápolyban ... Ugyanebben az évben a saját földjükről elfutó avarok Szküthia és Müszia tájára jöttek, és követeket küldtek Konstantinápolyba, kieszközölni a császártól, hogy fogadja [be vagy pártfogásába] őket."

 

Szádeczky-Kardoss Samu: "Az időpont-meghatározásban hiba van. A 6. indictio (557. szept. 1. – 558. aug. 31.) nem Iustinianos hamincadik (556. aug. 1.  557. júl. 31.), hanem harmincegyedik uralkodási évének (557. aug. 1.  558. júl. 31.) felel meg."

Előzmény:
Afrikaans8 Creative Commons License 2015-01-26 00:10:46 273

Dobos Alpár

Gepidák vagy avarok? Az erdélyi kora avar kori soros temetők kutatásának kérdéseiről
In: Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, VI-VII (2011-12), 103-4.

 

 

"említést érdemel az Ispánlakán feltárt 39 sírból álló temetőrészlet ... kronológiai szempontból nagy jelentőséggel bír a 10. fegyveres sír, melyet II. Justinus (565–578) solidusa keltez ... az újabb kutatások eredményeképpen egyre nyilvánvalóbbá kezdett válni, hogy az „avar” anyagi kultúra meghatározása jóval komplexebb, és több problémát vet fel, mint azt korábban gondolták. Elsősorban máig nincs megnyugtatóan tisztázva az első Kárpát-medencei avar generációk tárgyi hagyatékának kérdése, annak ellenére, hogy számos próbálkozás történt ebben a tekintetben. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy ennek a keleti, steppei előzményei nem mutathatók ki teljes biztonsággal a Kárpátoktól keletre, másrészt pedig annak, hogy a „tipikus avar” anyagi kultúra nem egy már kiforrott, egységes anyagi kultúraként került a Kárpát-medencébe 568-ban, hanem egy helyi, belső fejlődés eredménye, melyben több „nem avar” (például bizánci, germán, romanizált, szláv, steppei stb.) elem ötvöződött. Ennek következtében ez a „tipikus avar” anyagi kultúra nem jelentkezik rögtön az avar honfoglalás után"

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!