Keresés

Az elmúlt nyáron jártam itt. Szuper. Még a sok kínai mellett is -- akik pedig otthon felépítették a replikáját.

A Hallstatt névben lévő hall tag állítólag a kelta 'hal' - só szó, ami a latin 'sal' és a germán 'salt, salz' kelta megfelelője.

Ezen a vidéken már ősidők óta termelnek ki sót, a régészek pl. megállapították, hogy a Salzkammergut vidékén az ottani népek már Kr.e. 3.000 körül sót tudtak sót kinyerni a sótartalmú forrásokból.

Salzkammergutban a sóbányászat egyébként a legutóbbi időkig az egyik legfontosabb gazdasági ág volt, bár ma már a turizmus jelentősége nagyobb.

Az őstörténészek szerint a Hallstatt-kultúra keltái előtt a vidéken illír törzsek éltek, de ma ebben még nagy a bizonytalanság, ez az egész illír-kérdés elég sok bizonytalansággal terhelt, sokan csak az antik szerzőknél is említett,  Adria-tenger menti illíreket tekintik illíreknek.

Sőt, kedves Autocrator, a horvátoknál régebben volt is olyan elmélet, hogy ők az illírek elszlávosodott leszármazottai, nem tudom, hogy ezek a teóriák mennyire élnek még.

Hallstatt városa a városról elnevezett tó partján:

Hallstatt nemcsak arról nevezetes, hogy a Salzkammergut egyik legszebb városa, ismert turisztikai célpont, hanem arról is, hogy az első közép-európai vaskori kultúra, az ún. Hallstatt-kultúra névadója.

Ez a kultúra a kora vaskorban virágzott, nagyjából Kr.e. 1200-tól Kr.e. 750-ig, központja ez a vidék volt.

A Hallstatt-kultúrát a korai kelták egyik csoportja hozta létre, innen a vaseszközök készítésének tudománya ezután gyorsan terjedt a szélrózsa minden irányába. A következő korszak volt az ún. La Téne-kor, amikorra a vaseszközök már lényegében a kelta nyelvterület nagy részén elterjedtek.

A vas révén a kelták igen sikeresek lettek, a kelta nyelv és kultúra Európa óriási területein terjedt el, nyugat-keleti irányban a Brit-szigetektől az Al-Dunáig, észak-déli irányban pedig a mai Dániától az Ibériai-félszigetig és Észak-Itáliáig.