Én valahogy belülről tudom mozgatni a füljáratokat és az ott lévő levegő annyira be tudja rezegtetni még a dobhártyát is, hogy azt egy külső szemlélő is hallja, ha közel teszi oda a fülét. Én ezt egy elég erős hangként élem meg, valami olyasmi, mint egy mély nagyon gyors dobpergés – akkor például mit hallana egy normálisan halló ember. Az én hallásom csak olyan 7%-a a normálisan hallókénak (a 2009-es mérések alapján, ennyit állapítottak meg). Ezt nem is tudom, hogy hogyan tudtam elérni, tavaly valamikor szeptemberben októberben sikerült először. Lehet közrejátszott benne a mindennapi kézenállásom is (kétszer olyan 40-50 mp-ig tartom magam a kezeken. Ilyenkor drasztikusan megnő a nyomás a fejben (magas vérnyomásosok ne igen próbálják ezt azelőtt, míg nem rendezik a vérnyomást normális kerékvágásba). Az orrmozgásra is ilyenkor éreztem rá először. Aztán próbálkoztam normális állásban is, végül most már az is megy simán. A felső orrrészt valahogy úgy be tudom remegtetni (semmi más nem mozog, s a füleknél se mozog semmi más, csak belül valami), hogy olyan érzésem van, mintha valami körbefogná az orrcsontomat (ez már majdnem hozzáér a szemekhez) és össze akarná nyomni.
Hát a mikrorezgések szerintem minden szervnél nagyon fontosak. A szemeknél az űrkutatás igazolta, hogy rettentően fontosak a szemek mikrorezgései (ezeket 2010 óta simán tudom csinálni és generálni minden erőfeszítés nélkül). Írtam róla itt is és a rezgéses topikomban is. (Nemcsak) Szerintem azért olyan fontosak, mert a rezgések által elektromosság és mágnesesség is keletkezik, amiről tudjuk, hogy sokkal erősebb erő, mint a gravitáció.
A kis erejű ütögetések nem hiszem hogy kárt okozhatnak. Ha próbálgatni akarod, akkor jobb ha pont lefelé tartod a fejed és szemeidet, vagy pont felfelé. De én ezeket a szemekre nagyon keveset csináltam, csak az elején próbálkoztam itt ott. De sokkal többet nyomogattam, mégpedig elég rendesen s mindig pont lefelé, vagy felfelé volt olyankor a fejem és szemeim. Olyannyira, hogy tisztán lássam a csodás fényjelenségeket és a retinán elhelyezkedő receptorok elrendeződését, még a vakfoltot is ki lehet venni, ha csak az egyik szemet nyomjuk, persze nem mindegy hogyan. Ha mindkettőt nyomja az ember, akkor nem lehet látni a vakfoltot, mert akkor a másik szem képe az agyban letakarja azt a részt és így nem látni. Tehát egyszerre nyomva a két szem letakarja egymás vakfoltját és így nem látni.
Igen olvasni mindenféle szemmozgásgyakorlatról. Szerintem forgathatod akárhogyan a szemeidet, az csak esetleg a szemizmaidat fogja erősíteni, de sajnos nem azokkal látunk. A fókuszáló gyakorlatnál is nem azt csinálom amit írnak, hanem egy bizonyos távolságban lévő tárgyat próbálok közelebbi fókusszal nézni. Így jutottam el a szem mikrorezgéséig. Ez még azzal is jár, hogy ilyenkor (már ha ezt meg tudod csinálni, nem egyszerű) kisebbedik a pupilla – ez meg élesebb látást eredményez (mert ugyanolyan fényviszonyok mellett kisebb lesz és így kisebb szóródással éri el a retinát). Ez a tudás például segíthet a víz alatti látásodban is, ha a víz alatt kinyitod a szemeidet, akkor nagyon homályosan látsz, de ha meg tudod kicsinyíteni a pupilládat, akkor máris élesebben fogsz látni a víz alatt.
Mindig a legjobb, ha magad jössz rá, hogy mit érdemes és kell csinálnod. Biztos van jó esélyed, hogy el légy szemcsi vagy ktlencse nélkül, pláne ha még fiatalabb is vagy, mint én. A kezdet nehéz ezek nélkül, hisz már megszoktad, hogy viseled. Én 9 évig hordtam a szemcsit és nem szépítek semmit – borzalom volt az első pár hét. Az első napokban azt hittem, hogy kihúzzák az agyamat, de tudtam, hogy csak ki kell tartanom és csak jobb lesz. Na ez volt több, mint 6 éve – nem is értem, hogy mi a f*sznak hordtam 9 évig szemcsit. Más kérdés, hogy tökéletes lesz e a látásod szemcsi vagy ktlencse nélkül. Szerintem talán azt már nem lehet elérni, de közelíteni lehet hozzá – a legnagyobb ellenfél a gravitáció. Nem járhatunk kézenállva az emberek között. :))) |
