Keresés

Tiszta sor.

A kérdés, az, hogy a fixálás okozta változás jó, vagy rossz?

Mikortól, milyen különbségtől nevezhető károsnak a fixálás hatása?

Ha ugyanazt a motívumot lefotózod különböző filmre, vagy ugyanazt a filmet más-más hívóban, vagy hívási módszerrel hívod elő, akkor is lesznek köztük különbségek, valószínűleg nagyobbak, mint a 4 és 10 perces fixálás között. Melyikre lehet azt mondani jó, vagy rossz?

Korábban Nándi azt írta, hogy az általa túlfixált negának a fekete, azaz a csúcsfény részét bontotta vissza a fixír, 0,05 D értékkel. Azt tudni kell, hogy ez a denzitás a gyakorlatban nullát jelent. Ha mégis számolunk vele, akár nevezhetjük kiegyenlítő fixálásnak is.

Ha szkenneljük a filmet, a csúcsfényre akkora értéket adunk, amekkorát akarunk, nagyításnál meg visszatartunk, ha a kép azt kívánja.

Az a lényeg mit kíván a kép, azaz mit akarunk látni rajta. Arra való a nagyítástechnika, hogy elérjük a kívánt látványt.

mondok egy egyszeru fixalasi tesztet. leexponalja az ember elohivja lefixalja nevleges idovel (pl 4 perc). ezutan beszkennelni, nagyitja, mericskeli, mittomen. majd visszateszi a fixirbe es fixalja tovabbi x percig (ujabb 4 vagy 10 vagy mittomen). majd ugyanugy lenagyitja, szkenneli, mericskeli, stb. aztan osszeveti a ket mericske erdemenyet. igy kiszurheto a ket exponalas kozotti difi, megvilagitasvaltozas, zarido hibak, hivasi hibak, megmarad tisztan a fixir okozta valtozas.