Keresés

Ennek a gyönyörű vidéknek a történelme is érdekes, persze nagy vonalakban hasonló Stájerország és Felső-Ausztria többi részének történetéhez.

Ami itten egyedi az az, hogy itt a sóbányászat már a Kr.e. III. évezredtől fontos szerepet töltött be az itteni emberek életében.

Maga a tartomány neve is erre utal, bár a Salzkammergut név meglehetősen kései eredetű, 1656-os az első okleveles említése.

A Salz a németben ugyebár a só, a Kammer ez esetben a császári kamarára, kincstárra utal, a Gut főnév pedig - többek között - javadalom, uradalom, birtok jelentésű.

Tehát lényegében a Salzkammergut "kincstári sóuradalmat" jelent, ha nagyon le akarjuk fordítani.

A XVII. sz. közepétől a sóbányászat és a sószállítás kincstári monopólium lett, erre az időre az osztrák Habsburgok kiszorították ebből az iparágból a salzburgi hercegérseket.

A Salzkammergut ügyeinek igazgatására egy ún. Salzamtot, azaz Sóhivatalt állítottak fel, a szó eredeti értelemben persze, mert a mai magyar nyelvben azokat a szervezeteket hívják sóhivatalnak, akik napi 8 órában nem csinálnak semmi hasznosat...

Ez a Salzamt Gmunden városában székelt, innen irányították a tartomány ügyeit.

De a Salzkammergut történelme sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, egészen a paleolit időkig, majd röviden ezekről az ősi időkről is írok.

"Itt terül el festői szépségű Salzkammerguti-tóvidék, amelyet vagy féltucat nagyobb és sok kisebb tó alkot."

Hogy-hogynem, a tóvidékről is érkezett telepes Ikladra.

Thomas Kaiser a Hallstättersee partján lévő Goisern városkából származott.

Ő volt az aki meggyőződéses lutheránusként evangélikus Biblia-fordításokat és egyéb vallási témájú könyveket csempészett Regensburgból és Sopronból a Salzkammergut vidékére, amíg le nem bukott az osztrák hatóságok előtt.

Elítélték, száműzték Erdélybe, végül kalandos úton kerüt Ikladra, ahol a mai napig élnek leszármazottai.

Bár azt hiszem, hogy a másik topikon már írtam róla.

A Stájer-Enns-völgytől (Steirisches Ennstal) északra, a Landl-vidéktől pedig délre terül el a Salzkammergut festői szépségű vidéke. 

Kisebb részben Stájerország és Salzburg, nagyobb részben Felső-Ausztria szövetségi tartomány vidékén.

Ez tájképileg talán az egyik legszebb része Ausztriának, ill. az az osztrák régió, ahol talán a leginkább megmaradtak a népi hagyományok, a népzene és a népviselet.

Gyönyörű Dreigesangok (triók) és Viergesangok (kvartettek) hallhatóak ezen a vidéken szinte a mai napig.

Itt terül el festői szépségű Salzkammerguti-tóvidék, amelyet vagy féltucat nagyobb és sok kisebb tó alkot.

A jelentősebbek:

Attersee, Mondsee, Wolfgangsee, Hallstättersee, Grundlsee, Toplitzsee, Fuschlsee, Irrsee.

Mind közül talán a Wolfgangse és a Hallstättersee környezete a legszebb.

A Salzkammergutot  a 19. sz. közepétől a turizmus is kezdte felfedezni magának, ami bevételt és munkalehetőséget jelentett az itteni népességnek.

Majd ennek a vidéknek a történelméről is írnék néhány rövid hsz-t.

Szia!

A Landl eredetileg egy tájegység neve volt Felső-Ausztriában, nagyjából a későbbi Hausruckkreis vagy Hausruckviertel környéke, azon belül is elsősorban Vöcklabruck (bajorosan Feklapruck), Wels (bajorosan Wöls) és Gmunden városok környéke.

Később tájnévként a Landl teljesen elfelejtődött, a Hausruckkreis vagy még inkább a Hausruckviertel teljesen kiszorította.

Eredetileg a Landl tájegység lakóit hívták landlereknek.

Mivel az Erdélybe került protestáns osztrákok egy jó része a Landl vidékéről származott, ezért elterjedt ott is a landler népcsoport-név.

Bár Erdélyben minden ausztriai származású protestánsra alkalmazták, függetlenül attól, hogy melyik tartományból éreztek.

Az osztrák és a délnémet régiókban ismert, de főleg az Innviertel régióban rendkívül népszerű ländler nevű néptánc neve is egyes vélemények szerint a Landl régió nevéből származik, de ez 100 %-ra nem bizonyítható.