Keresés

Pár napja befejeztem. Nekem elsősorban a "nagyok" és közvetlen vagy melléjük adott munkatársaik közti munkakapcsolat és a politikai machinációik torzsalkodásaik a legfigyelemreméltóbbak. Szomorú és tragikus, hogy ennyire a dolgok tehetetlensége vitte sok esetben a történéseket.

Bizonyos mértékig érthető MacMillan azon konklúziója, hogy a "béketeremtők" a lehetőségek és a realitások talaján hatalmas munkát végeztek, lerakták az új világrend alapjait és önmagában a soron következő kudarcért, azaz a helyzet kifutásáért nem lehet a felelősséget elvenni a következő évtizedek politikai döntéseiről és folyamatairól, ám az akkor is tény marad, hogy 1919-ben a váltót erősen ebbe az irányba állították.

Azért is hoztam szóba, mert fölkeltette az érdeklődésemet a téma. Elkezdtem olvasni.

Francia vagy angol anyanyelvű?

És olvastátok a könyvét, a "Béketeremtőket" ? : sztem nem.....

Elég jópofa kis interjú a kanadai történésszel, Margaret MacMillennel a háború kitörésének évfordulójára.

http://www.theguardian.com/books/2014/jul/25/margaret-macmillan-just-dont-ask-me-who-started-war

Különösen aktuális nekünk is a sarlatánok elleni intelme a professzor asszonynak.

"MacMillan has in the past criticised historians for talking to each other rather than to the public, and fears charlatans and nationalist myth-makers stepping in to fill the vacuum. "Political and other leaders too often get away with misusing or abusing history for their own ends because the rest of us do not know enough to challenge them," she writes in The Uses and Abuses of History. "Professional historians ought not to surrender their territory so easily. We must do our best to raise the public awareness of the past in all its richness and complexity."

Van fen a YT-n néhány előadása is nagy háborús témakörben. Elég jó előadó, és a cikkből az is kiderül, hogy hogyan fejlesztette előadói és ismeretterjesztői készségeit a történelem emberközelibbé vitele érdekében. :-)