Keresés

Részletes keresés

Tibb2 Creative Commons License 2015-01-05 20:33:39 276

Nos, Bagatur már gyakorlatilag válaszolt is helyettem, de azért hadd mondjam el én is: elég sok mindent elolvastam Földi Páltól még jó pár évvel ezelőtt, és az a véleményem arról, amit csinál, hogy egyrészt etikátlan (mert plagizál, plagizál és plagizál), másrészt roppantul káros, mert hülyeségekkel tömi tele a gyanútlan olvasó fejét. Úgyhogy nem, nem fogom elolvasni a könyvét, nagyjából úgyis sejtem, hogy mivel kínálna meg.

 

Egyébként nem kell Földi Pált olvasgatnia az embernek ahhoz, hogy fura értelmezésekkel találkozzon Észak és Dél viszonyáról a rabszolgatartáshoz ill. a feketékhez. Elég a wikis szócikket böngészgetni. A rabszolgaságról szóló részt olvasgatván az embernek az a gyanúja támad, hogy Margaret Mitchell "Elfújta a szél" c. örökbecsűjét olvasgatja. Persze nyilván sok igazság van abban, hogy az északiak többsége maga is rasszista volt bizonyos fokig (hozzátenném, hogy a "fehér faj" felsőbbrendűségébe vetett megingathatatlanul szilárd hit az adott történelmi korban természetesnek számított), de azért az mégiscsak némileg túlzás, hogy az olvasó valami ilyesmivel találkozik: a rasszista északi jenkik ki akarták űzni Amerikából szegény feketéket akiktől undorodtak, akiket csak déli gazdáik értettek meg és fogadtak el igazán, a család szeretett tagjai voltak, együtt laktak, utaztak fehér gazdáikkal stb.

 

A téma alaposabb körüljárása érdekében hadd idézzek Urbán Aladártól:

 

"A néger rabszolga nemcsak munkájával tartozott gazdájának, de személyében teljesen ki volt szolgáltatva. Saját tulajdona nem lehetett, tilos volt megtanulnia írni, olvasni, és csak gazdája írásos engedélyével hagyhatta el az ültetvényt. Munkavezetői és felügyelői a legkisebb engedetlenségért megkorbácsolhatták és ha az áldozat ebbe belehalt, azt a törvények nem tekintették gyilkosságnak. A négerek élelmezéséről és elhelyezéséről is a tulajdonos gondoskodott, ennek követelményeit törvények vagy előírások nem szabályozták. A munkanap hossza, nők és gyermekek dolgoztatásának mikéntje is a gazda belátásától függött.

 

A NÉGEREK HELYZETÉRŐL szólva a korabeli beszámolók ugyanúgy különböznek egymástól, mint a mai tanulmányok. Abban azonban megegyeznek, hogy az észszerűség határt szabott a négerekkel való kegyetlenkedésnek, éheztetésüknek vagy agyondolgoztatásuknak. A rabszolgák behozatalának tilalma és a gyapotkultúra terjedése ugyanis növelte a rabszolgák értékét. Az 1850-es évek körül átlag 300 dollár volt egy fiatal, mezőgazdasági munkára alkalmas néger ára, az 1850-es évekre ez már meghaladta az 1200 dollárt is. Így elfogadható az az érvelés, hogy a Tamás bátya kunyhójá-nak szadista felügyelője nem általánosítható jelenség, s talán az is, hogy egy emberségesebb gazda rabszolgái esetleg nem éltek rosszabbul mint egyes kelet-európai területek emberszámba sem vett jobbágyai. Az tény, hogy a szabad munka – mint ezt a megfigyelők ugyancsak megállapították – 30–50%-kal volt hatékonyabb. Dél azonban a világpiaci követelmények hatása alatt felépült gazdasági rendszerétől nem tudott szabadulni hiszen tőkéjének nagyobb része a „beszélő szerszám” volt. (Mikor 1852-ben meghalt az amerikai Dél leggazdagabb ültetvényese, rabszolgáinak értéke 1 millió dollár volt, s vagyonának többi része: a föld, az épületek, a birtokában volt kötelezvények és értékpapírok együttesen tették ki a másik milliót.)

 

Az amerikai történészek többsége szerint az ültetvényeken gyakran „családias” volt a kapcsolat a gazda és rabszolgák között. Ez azonban inkább a tulajdonos és családja körüli szolgaszemélyzetre: kocsisra, dajkára, szakácsnőre érvényes. A napkeltétől napnyugtáig robotoló, zsúfoltan elhelyezett és esetleg nem is kielégítően élelmezett négerek között érthető volt a mindennapi feszültség, amelyet egy-egy különösen kegyetlen büntetés vagy a családok szétszakítása forrpontra juttatott. Ezért kísérik végig az amerikai rabszolgák történetét nemcsak a szökések, hanem a kisebb-nagyobb szervezkedések és megmozdulások, amelyek miatt állandó félelemben éltek az ültetvényesek. A legjelentősebb fejlemény 1831-ben adódott Virginiában, amikor Nat Turner néger prédikátor áll a szervezkedés élére. A 60 fehér és 120 néger halálát okozó események megrázták az egész Délt, amely állandó őrjáratokkal, az eddigi engedmények szigorításával – például a négerek tanításának teljes tilalmával – reagált."

 

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/80-01/ch08.html

Tibb2 Creative Commons License 2015-01-05 19:46:38 274

"Ennek ellenére, volt olyan rabszolga, aki a már dekraláltan nem rabszolgatartó államba szökött át és visszatoloncolták gazdáinak..."

 

Igen, sőt az 1850-es "szökött rabszolga"-törvény értelmében akár 20 év elteltével is kötelezően visszatoloncolandó volt.

 

Mi volt ennek a törvénynek a háttere?

 

"...az 1850-es kompromisszum (Compromise of 1850), amely az utolsó volt a három rabszolgakérdéssel kapcsolatos megállapodás között. Bár ezek közvetlenül ugyan nem érintették a szövetségi állam és a tagállamok viszonyát, ugyanakkor megszületésükkel elodázták a kiválással kapcsolatos kérdések felmerülését. Texas felvételét és a mexikói háborúban megszerzett területek sorsát öt törvénnyel rendezték: Kaliforniát szabad államként felvették az Unióba, a fővárosban eltörölték a rabszolgakereskedelmet - de nem a rabszolgaságot, megszervezték az Új-Mexikó és Utah területeket (államiság nélküli, a szövetségi állam igazgatása alatt álló részei voltak ezek az Egyesült Államoknak, amelyek maguk dönthették el, hogy engedélyezni vagy tiltani akarják-e a rabszolgaságot), elfogadtak egy a szökött rabszolgákkal szembeni kemény fellépést előíró törvényt (amely az Egyesült Államok minden polgárának kötelezővét tette a szökött rabszolgák kézrekerítésében és visszaszolgáltatásában való közreműködést, ez volt a Fugitive Slave Act, amely ugyanakkor az északi lakosságot sokkolta, kényszerítve őket a rabszolgakérdéssel való szembenézésre, növelve a északiak és déliek között meglévő távolságot), valamint Texas államról leválasztották a nyugati részét pénzügyi kompenzáció mellett."

 

http://konzervatorium.blog.hu/2009/10/21/egy_foderacio_fejlodestortenete_ii

A hozzászólás:
staubach Creative Commons License 2015-01-05 18:54:40 272

Ennek ellenére, volt olyan rabszolga, aki a már dekraláltan nem rabszolgatartó államba szökött át és visszatoloncolták gazdáinak... Egyébként olvasom Földit. Te olvastad már a könyvét? Csak mert véleményed van róla. Persze kritizálni, csak azt lehet, amit ismerünk! Utána másnál is körüljárjuk a témát és így kialakul a saját szintézisünk. Bejáratott történész módszer!

Előzmény:
Tibb2 Creative Commons License 2015-01-05 17:47:08 271

Nemigen definiálhatta magát annak az Alkotmányban, ugyanis a "rabszolga" szó nem is szerepel benne. A déli rabszolgatartók érdekeit figyelembe véve szó sem esik róla, illetve az alábbi módon van körülírva pl.:

 

"Olyan személyek bevándorlását vagy behozatalát, akiket a jelenlegi tagállamok alkalmasnak találnak a bebocsátásra, a Kongresszus 1808. év előtt nem tiltja el, azonban az ilyen behozatalra személyenként legfeljebb 10 dollárt kitevő adót vagy illetéket lehet megállapítani"

 

Ez magyarra fordítva azt jelentette, hogy 1808-ig szabad behozni rabszolgákat az országba, utána tilos.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!