Keresés

Az 1626. évi parasztháború - amint az várható volt - a gyöngébben felszerelt és rosszul kiképzett paraszti seregek vereségével végződött.

Mindamellett ez volt az újkori és kora újkori időszak legvéresebb eseménye Felső-Ausztria történelmében.

A felkelésben kb. 40 ezer paraszt vett részt, ezek közül kb. 12 ezret ítéltek el és kapott valamilyen büntetést a felkelés bukása után.

A megtorlás kemény volt, az evangélikus prédikátoroknak, lelkészeknek menekülniük kellett.

A parasztságot erőszakkal és fenyegetésekkel kényszerítették a rekatolizálásra.

Az 1648. évi vesztfáliai béke után azonban egy hosszú, békés időszak köszöntött Felső-Ausztriára.

Alsó-Ausztriával ellentétben ide ugyanis  nem értek el sem az 1683. évi oszmán hadjárat, sem az 1703-1711. évi kuruc szabságharc török és magyar (kuruc) portyázói.

Mindamellett titokban a parasztság egy része továbbra is lutheránus maradt, titokban a lutheránus vallást gyakorolták.

Ezek egy részét - akik végleg nem akartak rekatolizálni - aztán Mária Terézia uralma alatt kitelepítették.

Így kerültek evangélikus vallású felső-ausztriaiak a Magyar Királyságba, többek között Keresztúr (Gerersdorf, ma Rákoskeresztúr) és Iklad falvakba is.

A vallási küzdelmek fő színtere Ausztriában azonban nem Stájerország, hanem Felső-Ausztria - Oberösterreich, korabeli nevén Österreich ob der Enns - volt.

Itt már 1525-ben volt egy parasztfelkelés (Erste Oberösterreichische Bauernaufstand), aztán 1595-1597 között egy második (Zweite Oberösterreichische Bauernaufstand), majd 1625-1626-ban egy nagy "parasztháború", amely lényegében a harmincéves háború egy mellékhadszínterét képezte (Oberösterreichischer Bauernkrieg).

Ez utóbbi volt a legvéresebb valamennyi közül:

http://de.wikipedia.org/wiki/Ober%C3%B6sterreichischer_Bauernkrieg

A zömében lutheránus hitre tért parasztság (kisebb részben a városi polgárság is) és a katolikus államgépezet és nemesség közötti társadalmi, gazdasági és vallási ellentétek voltak az események indító okai és mozgatórugói.

És a felső-ausztria parasztháború egyik legdrámaibb, ugyanakkor legszörnyűbb eseménye a frankenburgi kockajáték (Frankenburger Würfelspiel) volt:

http://de.wikipedia.org/wiki/Frankenburger_W%C3%BCrfelspiel.

Adam Graf von Herberstorff fejében született meg állítólag ez a bizarr ötlet.

Őt kellett volna kockával játszatni a saját életéért, a szemétládát.

Persze, ha összességében nézzük a harmincéves háborút, ennél szörnyűbb dolgok is történtek, mind a két oldalon...:-(

A helyzet csak 1585-től változott meg gyökeresen, amikor is a salzburgi érsek a württembergi sváb származású, latinos műveltségű, képzett, de ugyanakkor a protestánsokkal szemben nagyon kemény irányvonalat képviselő Martin Brennert (élt: 1548-1616) nevezte ki a seckau-i püspökség élére. Brenner püspök (Seckau püspöke 1585-1615) az 1590-es évektől kezdve a stájer rendek és az osztrák főherceg támogatásával tűzzel-vassal végrehajtotta az ellenreformációt Stájerországban. A lutheránus prédikátorokat katonasággal üldözte ki a stájer falvakból, az ellenszegülők otthonait felgyújtatta.

1593-1594-ben katonai kísérettel végigutazott az Enns-völgyében, a zsoldos katonaság a protestánsok üldözése ürügyén több falut is felgyújtott. Püspökük nevéhez híven, hiszen a német „brenner” kifejezés magyarul „égetőt” jelent…

1600-ban pedig létrehozták az ún. Religions-Reformationkomissiont, amelynek segítségével kb. fél év alatt rekatolizálták egész Stájerországot.

Brenner püspök részletes életrajza a Hochdeutsch nyelvű Wikin:

http://de.wikipedia.org/wiki/Martin_Brenner