Keresés

Sokadik alom cicánk születik és megdöbbenve tapasztaltam, hogy milyen hihetetlen mértékben van egyéniségük a kis jószágoknak. Egy almon belül is van félénk, és végtelenül emberbarát is. (Persze a színeik alapján látszik rajtuk, h az apjuk eltérő.) Szóval lehetséges, hogy a Te mostani cicád egyszerűen ilyen személyiségű, és nem a neveltetése tette ilyenné. Az én hazahozott cicáimnak nem voltak ilyen problémái, persze az is igaz, hogy csak két hétig voltak bezárva a házba, utána a macskakijáraton át mehettek szomszédolni.  :)  Így 9-10 hetes koruktól ismét láttak macskákat.

Tudod én is 7 hetesen hoztam haza a cicámat, (annyira tetszett, nem akartam hogy más elvigye) .   Nem tettem jól.  Ma már 6 1/2 éves,  azóta is rendkívül félős.  Nem tanult meg a fajtársaival kapcsolatot építeni. A nála kisebb cicáktól is fél. Velem viszont olyan szoros kapcsolatban van, egyértelmű hogy engem tekint fajtársának.  Az előtt, és azóta is van másik macskám, egyikkel sem volt ilyen probléma.   A legújabb cicám 3 hónaposan került ide.  Most egy éves,  szeretni való, és minket szerető, ragaszkodó macskává vált.

Én 7 hetesen hoztam haza mindkét korábbi cicánkat, mert azt mondták a hozzáértők, h az az ideális. Addigra már szobatiszták és esznek, sőt még a harapásukat és a karmaik kultúrált használatát is megtanulják a tesóikkal történő bunyóban. Viszont 7 hetes kortól jól tudnak szocializálódni az új helyen. A hazahozataluktól számított első 1-2 hétben valamelyikünk bevállalta, h vele alszik, és ez nagyon jól bevált, igen erős kötődés jött létre. A 7 hetes elválasztás azt nyújtja acicának és az egész családnak, hogy annak az élettérnek a szabályait tanulja meg, amibel élni fog, nem pedig egy olyanét, amiből kikerül. Szóval annak fényében, h ez nekünk bevált, én ezt tartom jónak. Ráadásul 12 hét után már a családunknak is érzelmi nehézségeket okozna az elszakadás - és ha némi viszonosságot feltételezek akkor a cicának is. :)  Ráadásul az új gazdinak nemigen jutna a legédibb kiscica korból.