Keresés

Nem keverem, Tokaj az a szőlőtermelő terület amelyet kortól függetlenül mindenki ismer. De mint mondtam, ma már tudom mi a helyzet. Szóval a régi idők tanításait néhány ponton érdemes újragondolni. Igaz ez elég durva példát hoztam, de így érezhetőbb volt.

Persze hogy nem ugyanaz, a homoki bornak van egy jellegzetes ízvilága. De elég alacsony terheléssel itt is lehet jót alkotni. Szerintem ez olyan, mint ahogy összekötik tokajt az édes borral és az aszuval. Így kötik össze az alföldet azzal, h csak fröccs és ivóbort lehet csinálni, minőségit nem... Előbbi és utóbbi is totál butaság. Máshol is lehet aszut csináln és édes bort és az alföldön is lehet minősgit alkotni. (A kunság és a hozzá kapcsolódó mindennemű boros-borszőlős dolgokról meg inkább hallgatok, mert van egy véleményem az üzemi termelőkről és kupecekről)

"Én mikor kis iskolás voltam, azt tanították, hogy tokajba azért ültettek szőlőt, hogy megkössék vele a homokot."

Szerintem össze téveszted a Kiskúnsági homokkal. Tokaj vulkánikus hegy a Tisza folyó mikroklimájával. A talaja tényleg egyedüli és tényleg jó a szőlőnek. De apámnak is jó bora volt homokon Pilisen (Kadarka)... de mégsem ugyanaz.

üdv PJ

gyerek koromban  ligarléroztak 

Manapság már a bio szőlészet elveti a rigolérozást, mert ez viszont nagyon felborítja a talajéletet. Oké hogy a szőlőnek ez jó, de hosszú távon nézve a talajélet pusztul. Persze akkoriban más volt a hozzáállás, másabb volt minden! Ma azért már egyre többen hajlanak a tudatos, természetmegóvó termesztés felé. 

miért nő meg a szőlő akkár 6 métert is, míg az alföldön karóig ha nő. 

Ez most kicsit úgy esik le, hogy az alföld az 0, tokaj meg a minden. Ésszerű gazdálkodással, itt is nőhet 6 métert a szőlő. itt is lehet jókat alkotni. Ez elég hülye nézőpont, hogy itt csak a fröccs és közép szintű ivóborokat lehet csinálni. Jó műveléssel és jól megválasztott fajtákkal, itt is lehet jó bort csinálni. Ez mind csak hozzáállás kérdése.

Azért ilyen butaságot se kellene állítani, hogy a kamionnyi földet elhagyva a szőlő besült. Ebben lehet igazság, de sok tényező befolyásolhat:

Az altalaj sivóhomok. Az altalaj túl meszes, vagy kavicsos, ahol a növény már valóban nem tud tápanyaghoz jutni. Az alföldön is vannak jó zsíros agyagos kötött talajú területek. Bár ezeket a mezőgazdaság takarmánynövény hasznosítására használja. Szóval az alföld nem  csak a sivó homokból áll, meg a kunsági homokból, ahol 2 méteren már agyag van... (csak a szőlő átlagosan ha nem muszáj nem megy olyan mélyre.)

A szőlő kultúra ott terjedt el ahol a hegyrendszerek vonulnak

Hát egy meredek hegyen csak nem fognak leállni olyan takarmánynövényt termelni, ahol sokat kell géppel mozogni... pl tengeri, napraforgó, kalászosok... Azért egy kombájn nem fog a meredeken lefele szaladni és aratni :D

Én mikor kis iskolás voltam, azt tanították, hogy tokajba azért ültettek szőlőt, hogy megkössék vele a homokot. Hát azért mai felfogásommal ezt már megkérdőjelezném.

A robbantásos technológiát kifejtenéd?

Az tény, hogy a gyökérzet a vizet keresi, ha éppen nem talál. A legtöbb élőlénynek meg van az a képessége, hogy a túlélésért tegyen meg dolgokat. Így van ez a szőlővel is.

Végezetül hangsúlyozom, h nem kötekedni akarok, csak szimplán leírtam a nézeteim, reagálva a Te nézeteidre és várom a további véleményedet!