Nagyon leült ez a topik, érdemes lenne folytatni.
Megemlítendő, hogy 1590 körülre a három belső-ausztriai tartomány (Innerösterreich: Stájerország, Karintia és Krajna összefoglaló elnevezése) népességének kb. 75-90 %-a protestáns lett.
Főként a falusi parasztság körében volt nagyon erős az új tan, de egyes városokban is elterjedt, a városi polgárság körében.
A protestantizmus gyors terjedésének nemcsak vallási, de társadalmi-gazdasági okai is voltak: a 16. században a parasztságra nehezedő feudális terhek igen súlyosak voltak, amit tovább súlyosbítottak egyes világi és egyházi földesurak és állami tisztviselők túlkapásai.
A parasztság naív gondolkodásában a protestantizmus a társadalmi-gazdasági igazságtalanságok megszűnésével kapcsolódott össze, a protestantizmustól egy feudális terhektől és kötelezettségektől mentes, igazságos társadalom eljövetelét is várták a hitelvi liturgikus elvárásokon felül.
Emellett a protestantizmus gyors elterjedéséhez egyes területeken – pl. Felső-Stájerország magashegységi részein – az is hozzájárult, hogy a katolikus egyház szervezete, a plébániák területi lefedettsége még a 16. században is igen ritka, hiányos volt. Gyakori jelenség volt, hogy 5-6 falu és emellett még számos hegyvidéki tanya tartozott egy plébániához. Ez volt a helyzet egyébként a Grimming környékén is, a Grimming környéki falvak – Tauplitz, Espang, Irdning stb. – a pürggi plébániához tartoztak. A katolikus papok képzettsége a 17. sz. elejéig igen kezdetleges volt, Biblia-ismeretük és teológiai ismereteik a nullához konvergáltak, vitakészségük úgyszintén, így nem csoda, hogy a teológiai vitákban rendre alulmaradtak az általában képzettebb, rátermettebb és olvasottabb lutheránus prédikátorokkal szemben. |
