Lehet, hogy úgy van, ahogy írod, valószínűleg sok mindenben sose fogunk belátni a kulisszák mögé. Sokakkal ellentétben ez engem ma már egyáltalán nem frusztrál.
Visszagondolok a kádár időkre (már akkor is nagyfiú voltam), apámék két újságot járattak a hírlapot, meg asszem a népszavát, plusz volt egy híradó este fél nyolckor, és lényegében mindegyikben ugyanazt mondták. Ma van 6-7-8 olyan tévé adó, amin van híradó, plusz minimum ennyi hírportál, blogok - mindenhol leírják, hogy mit, hogyan kéne látni, hogyan kéne érteni, ezt egyed, azt igyad, erre még a fészbuk is (tvitter, tumbrl) ((fórumok :-))))- vagyis ebből az óriási választékból mindenki megtalálja azt a helyet, ahol pont azt írják, amit hallani akar - más szóval nagyüzemben folyik az emberek hülyítése/ manipulálása. Erre írtam még az MNK-n, hogy foglalkozzon mindenki a saját dolgaival/ életével, és az alapján döntse el, mi jó neki, és mi nem.
Van a fészbuk ismerőseim között olyan volt kollégám, most nyugdíjas, akinek lényegében minden rendben van az életében, háza, unokája, kutyája, normális nyugdíja, mégis folyamatosan linkeli be a cikkeket arról, hogy milyen szörnyű a világ, mekkora az elnyomás, meg hasonló baromságokat - ahelyett, hogy kertészkedne, kirándulna, pasizna :) = élne. Nem, ő szenved a semmitől, meg gyűlöli orbánt, meg a fideszt, hiszen mindenhol azt olvassa, hogy most a gyűlölködés ideje van.
Abban tökéletesen igazad van, hogy nagyon gyenge a kommunikáció. És pont a fentebb leírtak miatt nem elég magyarázat mindenre, hogy nyertünk kétharmaddal.
Lehetne mondjuk minden vasárnap késő délután egy sajtótájékoztató, ahol az elmúlt hét történéseit elmagyaráznák, mit- miért- miért nem, és ezt élőben közvetítené(k) a tévé(k). |
