Cigány nyelvű szöveg fordítása magyar nyelvre
1. feladat
Le barvaleske dujvar kattyi
Trajilas ande-kh gav jekh zurales chorro rom, kaske kattyi but shavora sas, sar la khangerake shimijakura. Le shavora sa rovenas kathar e bokh, de o rom chi zhanelas te del lenge xamasko. Vi lesko per chingardas. E romnyi bishaldas peske romes pala xamasko. O rom brigas zhalas peske po drom, chi kodi chi zhanglas te kerel. Gindisardas pes jekh, las pes, haj gelas kaj o barvalo manush te mangel xamasko.
-Te del o Del lasho dyes, haj but baxt thaj zor thaj sastyipe
-So kames more?
-Dragi raja tyo baripe! Sunusar mure bokhale cine shavoren, de lenge cerra xamasko, ke meren bokhatar! Te trubuj tele butyarav lengi ahor.
-Zhatar kathar, khandino rom, te na dikhav tut! – cipisardas pe les o barvalo manush, haj andre phandadas o vudar angla o rom.
O bibaxtalo rom bara brigasa zhalas majdur, haj majzurales das chingar lesko per. Sar gelas po drom khere, jekhar kothe reslas kaj sas jekh shuki xajing. Andre dikhlas ande xajing, haj akharakerdas le benges.
-Raja tyo bengora! Av avri anda phuv, haj zhutisar man!
O beng na pa but avri avilas anda xajing, haj phendas le romeske:
-So si roma? Soj tyo bajo?
-Somas kaj o barvalo manush, manglom lestar xamasko, de chi das mange.
-Mishtoj roma! Av manca kaj o barvalo manush, de t’aves godyaver, so phenes, ke bajo avla pe tut – phendas o beng le chorre manusheske.
Soldujzhene gelinetar kaj le barvale manushesko kher. Lasho baxtalo dyes dine les.
-Lashoj tyo dyes te del o Del barvale manusha!
-Lasho dyes vi tumen. Sostar roden man opre? – pushlas o barvalo manush xolyarnyikos.
-Kodi phendom le romeske, hoj trin doripe dav les. Vi tut dav te kames, trin dorura te kerav.
-Me atunchi sagda dujvar kattyi mangav, so mangel o rom! – phendas o xanyzhvalo barvalo manush.
-Ashundan more? So tu manges, o barvalo manush dujvar kattyi lel mandar.
-Ova, kade kamav! – phendas o barvalo manush.
-Roma! Soj tyo angluno manglipe, mishto gindisar tut.
-Raja bengora! Mangav anglunovar jekh trastasa rup!
-Mishtoj roma! Aketa si, tuke barvale manusha dujvar kattyi, duj trastenca rup dav.
-Roma! Soj tyo dujto mangipe, akanak majmishto gindisar tu !
-Raja bengora! Muro dujto mangipe kodi, de man jekh gonosa somnakaj! - phendas sigo o
rom.
-Mishtoj roma! – phendas o beng leske – Kathej jekh gono somnakaj, haj tuke le barvaleske dujvar kattyi phirel vi anda somnakaj.
Kana o rom dikhlas, le duj gonenca somnakaj, aba ando gindo pelas. So te mangel po trito le bengestar. Po but, po but kodi avri phenel:
-Raja tyo bengora! Baro kamos te mangav tutar.
-Phen manusha, so kames po trito mandar?
-Mangos tut, le avri muri jekh jakh!
O beng baro dikhlas pe kado interesno pushelipe, haj kadi phendas:
-Mishtoj more! Avri lav tyi jekh jakh, haj le barvaleske sa le duj.
A gazdagnak kétszer annyi
Élt egy faluban egy nagyon szegény cigány, kinek annyi gyereke volt, mint a templomban az egerek. A gyerekek mind sírtak az éhségtől, de a cigány nerm tudott nekik ennivalót adni. Az ő hasa is korgott. Az asszony küldte az urát ennivaló után. A cigány bánatosan ment magának az úton, azt sem tudta mit csináljon. Gondolt egyet, fogta magát és elment a gazdag emberhez kérni ennivalót.
-Adjon Isten jó napot, meg szerencsét, meg erőt meg egészséget!
-Mit akarsz cigány
-Drága nagy uram! Sajnáld meg éhes gyerekeimet, adj nekik egy kevés ennivalót, mert meghalnak az éhségtől!
-Menj innen büdös cigány, ne is lássalak téged! –kiabált rá a gazdag ember, és becsapta az ajtót a cigány előtt.
A szerencsétlen cigány bánatosan ment tovább, és mégerősebben korgott a hasa.
Amint ment az úton haza, egyszer odaért jekh száraz kúthoz. Belenézett a kútba, és hívogatta az ördögöt:
-Ördög uraság! Gyere ki a földből, és segíts nekem!
Az ördög nemsokára kijött a kútból, és mondta a cigánynak:
-Mi van cigány? Mi a bajod?
-Voltam a gazdag embernél, kértem tőle ennivalót, de nem adott.
-Jól van cigány. Gyere velem a gazdag emberhez, de okos legyél, mit mondassz, mert bajod lesz – mondta az ördög a cigánynak.
Mindktten mentek a gazdag ember házához. Jó szerencsés napot adtak neki.
-Jó napot adjon Isten gazdag ember!
-Jó napot nektek is. Miért kerestetek fel? – kérdezte a gazdag ember mérgesen.
-Azt mondtam a cigánynak, hogy három kivánságot adok neki. neked is adok, ha akarod, három kívánságot.
-Én akkor mindig kétszer annyit kérek, amit kér a cigány! – mondta az irigy gazdag ember.
-Hallottad cigány! Amit te kérsz, a gazdag emnber kétszer annyit kap tőlem.
-Igen úgy akarom! – mondta a gazdag ember.
-Cigány! Mi az első kérésed, jól gondold meg!
-Ördög uraság! Kérek először egy zacskó ezüstöt.
-Jól van cigány, It van, neked gazdag ember kétszer annyi, két zacskóval ezüst.
Cigány, mi a második kérésed, most jobban gondold meg.
-Ördög uraság! A második kérésem az, adj egy zsákkal aranyat. – mondta gyorsan a cigány.
-Jól van cigány! – mondta az ördög. – Itt van egy zsák arany, és neked gazdagnak kétszer annyi jár aranyból is.
Mikor a cigány látta a két zsák aranyat, már gondba esett. Mit kérjen harmadikra az ördögtől. Sokára kimondja azt :
-Örgöd uraság! Nagyot szeretnék kérni tőled.
-Mond ember, mit akarsz harmadikra tőlem?
-Kérlek téged, vedd ki az egyik szemem!
Az ördög nagyot nézett ezen az érdekes kérdésen, és azt mondta:
-Jól van cigány. Kiveszem az egyik szemed, és a gazdagnak mind a kettőt! |