Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2014-10-29 17:40:25 47

fordítás

 

5. Lina haj Petro

 

Pe veshesko agor beshlas jekh familija. Sas kothe dad haj dej, haj jekh raklo haj jekh raklyi.

E raklyi busholas Lina, o raklo busholas Petro. Petro jokhar phendas la raklyake:

-Lina, aves manca ando vesh, kidas ame buraci, haj luludya.

-Mishtoj muro phraloro, shaj zhav tusa, te kames.

Le cine gelinetar ando vesh. Sar zhan, zhan, kothe resline kaj sas jekh cini kolyiba. Kodi kolyiba ramaslyi sas, ke kolyibaki gradyija anda chokivo sas. O raklo kothe nashlas kaj e kolyiba, haj cipisardas la raklyake:

-Av aba Lina, dikh kathe, soj kadal?

-Zhav aba, vi me kamav te dikhav soj kothe.

Vi e Lina kothe zhalas pasha o kher, haj xalas vi voj anda chokivo. Sar xan, avri avilas anda kolyiba jekh zhungalyi choxaji. Kasavi zhungalyi sas, le shavora darajline latar. E choxaji kothe zhalas kaj le shavora, haj duma das lenge guglos.

-Jaj shavale! De bokhale san. Kothar aviline mande?

-Ame dural avilam, chi zhanas ame te zhas khere, ke ratyi si, haj daras ame le tunyarikostar.

-Aventar andre, ande muri kolyiba, vi andre si but fajno shavorengo xamasko, adyvinalo kolako, khuvdo kolako, haj inke but frukturi si. Aventar andre tromanes.

Haj le shavora andre geline kaj beshlas e choxaji. Inke darajline, de e raklyi xutyildas le raklesko vast, haj o cino majtromano avlas.

E raklyi lyindrali sas, vi o raklo, haj tele pashjile po pato, so sas ande kolyibako kolco. Kana avlas e detehara, e choxaji cipisardas pe cinen.

-Ushtyen opre, ushtyen, zhantar butyi te keren pe avlina, si kothe shilava, lapata, koshnica haj vedra. Kon chi kerel butyi, chi lel xamasko.

Le shavora kerdine e butyi, haj kana avilas e ratyi, e choxaji chi das len xaben pe ratyate. De duma das lenge:

-Chi kerdine lashi butyi, kade chi dav tumenge xamasko. Majd tehara, te keren butyi majbut.

Le shavora tele pashjile bokhales. O cino raklo rovelas, vi e raklyi ande briga sas. Chi birisardine te soven, sorro ratyi gindijas pes, sar trubujas kathar te nashen.

Detehara e choxaji kodi phendas:

-Me zhav ando foro, kinav xamasko le zhuklenge. Tume kathe ashon haj butyi keren.

Kana e choxaji gelastar, le shavora xutyildine jekhavresko vast, haj avri nashline anda kolyiba, anda vesh, zhikaj khere.

Khere apol sas bari lossh. Le shavorengi dej, haj o dad ande baro gindo sas, kon ingerdas le shavoren, so shaj si lenca? E mama ande lossh asvajlas, kana le shavore khere resline. Chi jekh vorba chi zhaneles te del avri.

-Kaj sanas muri raklyi? – pushlas e mama latar, kana peski vorba avilas.

-Mama, ame somas kothe, kaj sas jekh cini kolyiba, kaj beshel e choxaji. Darajlam latar, haj kana voj gelastar kherestar ando foro, ame nashlam kothar.

 

 

Lina és Péter

Az erdő végén lakott egy család. Volt ott apa és anya, és egy fiú és egy lány. A lányt hívták Linának, a fiút hívták Péternek.

Péter egyszer mondta a lánynak:

-Lina gyere velem az erdőbe, szedjünk gombákat és virágokat.

-Jól van, testvérem mehetek veled, ahogy te akarod.

A kicsik elmentek az erdőbe. Ahogy mentek, mentek, oda érkeztek, ahol volt egy kicsi kunyhó. Ez a kunyhó csodálatos volt. Mert a kunyhónak a lépcsője csokiból volt. A fiú odaszaladt a kunyhóhoz és kiabált a lánynak.

-Gyere már Lina nézz ide mik ezek.

-Megyek már. Én is akarom látni, mi van ott.

Lina is odament a ház mellé és ő is evett a csokiból. Ahogy ettek kijött a kunyhóból egy csúnya boszorkány. Olyan csúnya volt, hogy a gyerekek féltek tőle. A boszorkány odament a gyerekekhez és beszélt nekik édesen.

-Jaj gyerekek, de éhesek vagytok. Honnan jöttetek hozzám?

-Mi messziről jöttünk, mi nem tudunk haza menni, mert este van, és mi félünk a sötétségtől.

-Gyertek be az én kunyhómba, bent is van sok finom, gyerek ennivaló, mézeskalács, fonott kalács és még sok gyümölcs. Gyertek be bátran.

És a gyerekek bementek, ahol lakott a boszorkány. Még féltek, de lány megfogta a fiúnak a kezét és a kicsi bátrabb lett. A lány álmos volt, a fiú is, és lefeküdtek az ágyra ami volt a ház sarkában. Mikor eljött a reggel a boszorkány kiabált a kicsikre.

-Felkelni, felkelni, menjetek, dolgozni az udvarra. Van ott seprű, lapát, kosár és vödör. Aki nem dolgozik, nem kap enni.

A gyerekek dolgoztak, és amikor eljött az este a boszorkány nem adott nekik vacsorát. De szót adott nekik.

-Nem dolgoztatok jól, így nem adok nektek ennivalót, majd holnap dolgozzatok többet.

A gyerekek lefeküdtek éhesen. A kicsi fiú sírt, a lány is szomorú volt. Nem bírtak aludni, egész éjjel gondolkodtak, hogy kellene onnan elszökni.

Reggel a boszorkány azt mondta: - Én megyek a városba, vásárolok ennivalót a kutyáknak, ti itt maradtok és dolgozzatok.

Amikor a boszorkány elment, a gyerekek megfogták egymás kezét és kiszaladtak a kunyhóból, az erdőből, hazáig.

Otthon nagy volt az öröm. A gyerekek anyja és apja nagy gondban voltak, ki vitte el a gyerekeket, mi lehet velük. A mama örömében sírt, mikor a gyereket hazaérkeztek. Egy szót sem tudott kimondani.

-Hol voltál lányom? - kérdezte az anya tőle, mikor az ő szava megjött.

-Mama mi ott voltunk, ahol volt egy kicsi kunyhó, ahol lakik a boszorkány. Féltünk, tőle és mikor ő elment hazulról a városba, megszöktünk onnan.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2014-10-29 17:39:24 46

Cigány nyelvű szöveg fordítása magyar nyelvre

 

1. feladat

Le barvaleske dujvar kattyi

 

Trajilas ande-kh gav jekh zurales chorro rom, kaske kattyi but shavora sas, sar la khangerake shimijakura. Le shavora sa rovenas kathar e bokh, de o rom chi zhanelas te del lenge xamasko. Vi lesko per chingardas. E romnyi bishaldas peske romes pala xamasko. O rom brigas zhalas peske po drom, chi kodi chi zhanglas te kerel. Gindisardas pes jekh, las pes, haj gelas kaj o barvalo manush te mangel xamasko.

-Te del o Del lasho dyes, haj but baxt thaj zor thaj sastyipe

-So kames more?

-Dragi raja tyo baripe! Sunusar mure bokhale cine shavoren, de lenge cerra xamasko, ke meren bokhatar! Te trubuj tele butyarav lengi ahor.

-Zhatar kathar, khandino rom, te na dikhav tut! – cipisardas pe les o barvalo manush, haj andre phandadas o vudar angla o rom.

O bibaxtalo rom bara brigasa zhalas majdur, haj majzurales das chingar lesko per. Sar gelas po drom khere, jekhar kothe reslas kaj sas jekh shuki xajing. Andre dikhlas ande xajing, haj akharakerdas le benges.

-Raja tyo bengora! Av avri anda phuv, haj zhutisar man!

O beng na pa but avri avilas anda xajing, haj phendas le romeske:

-So si roma? Soj tyo bajo?

-Somas kaj o barvalo manush, manglom lestar xamasko, de chi das mange.

-Mishtoj roma! Av manca kaj o barvalo manush, de t’aves godyaver, so phenes, ke bajo avla pe tut – phendas o beng le chorre manusheske.

Soldujzhene gelinetar kaj le barvale manushesko kher. Lasho baxtalo dyes dine les.

-Lashoj tyo dyes te del o Del barvale manusha!

-Lasho dyes vi tumen. Sostar roden man opre? – pushlas o barvalo manush xolyarnyikos.

-Kodi phendom le romeske, hoj trin doripe dav les. Vi tut dav te kames, trin dorura te kerav.

-Me atunchi sagda dujvar kattyi mangav, so mangel o rom! – phendas o xanyzhvalo barvalo manush.

-Ashundan more? So tu manges, o barvalo manush dujvar kattyi lel mandar.

-Ova, kade kamav! – phendas o barvalo manush.

-Roma! Soj tyo angluno manglipe, mishto gindisar tut.

-Raja bengora! Mangav anglunovar jekh trastasa rup!

-Mishtoj roma! Aketa si, tuke barvale manusha dujvar kattyi, duj trastenca rup dav.

-Roma! Soj tyo dujto mangipe, akanak majmishto gindisar tu !

-Raja bengora! Muro dujto mangipe kodi, de man jekh gonosa somnakaj! - phendas sigo o

rom.

-Mishtoj roma! – phendas o beng leske – Kathej jekh gono somnakaj, haj tuke le barvaleske dujvar kattyi phirel vi anda somnakaj.

Kana o rom dikhlas, le duj gonenca somnakaj, aba ando gindo pelas. So te mangel po trito le bengestar. Po but, po but kodi avri phenel:

-Raja tyo bengora! Baro kamos te mangav tutar.

-Phen manusha, so kames po trito mandar?

-Mangos tut, le avri muri jekh jakh!

O beng baro dikhlas pe kado interesno pushelipe, haj kadi phendas:

-Mishtoj more! Avri lav tyi jekh jakh, haj le barvaleske sa le duj.

 

A gazdagnak kétszer annyi

Élt egy faluban egy nagyon szegény cigány, kinek annyi gyereke volt, mint a templomban az egerek. A gyerekek mind sírtak az éhségtől, de a cigány nerm tudott nekik ennivalót adni. Az ő hasa is korgott. Az asszony küldte az urát ennivaló után. A cigány bánatosan ment magának az úton, azt sem tudta mit csináljon. Gondolt egyet, fogta magát és elment a gazdag emberhez kérni ennivalót.

-Adjon Isten jó napot, meg szerencsét, meg erőt meg egészséget!

-Mit akarsz cigány

-Drága nagy uram! Sajnáld meg éhes gyerekeimet, adj nekik egy kevés ennivalót, mert meghalnak az éhségtől!

-Menj innen büdös cigány, ne is lássalak téged! –kiabált rá a gazdag ember, és becsapta az ajtót a cigány előtt.

A szerencsétlen cigány bánatosan ment tovább, és mégerősebben korgott a hasa.

Amint ment az úton haza, egyszer odaért jekh száraz kúthoz. Belenézett a kútba, és hívogatta az ördögöt:

-Ördög uraság! Gyere ki a földből, és segíts nekem!

Az ördög nemsokára kijött a kútból, és mondta a cigánynak:

-Mi van cigány? Mi a bajod?

-Voltam a gazdag embernél, kértem tőle ennivalót, de nem adott.

-Jól van cigány. Gyere velem a gazdag emberhez, de okos legyél, mit mondassz, mert bajod lesz – mondta az ördög a cigánynak.

Mindktten mentek a gazdag ember házához. Jó szerencsés napot adtak neki.

-Jó napot adjon Isten gazdag ember!

-Jó napot nektek is. Miért kerestetek fel? – kérdezte a gazdag ember mérgesen.

-Azt mondtam a cigánynak, hogy három kivánságot adok neki. neked is adok, ha akarod, három kívánságot.

-Én akkor mindig kétszer annyit kérek, amit kér a cigány! – mondta az irigy gazdag ember.

-Hallottad cigány! Amit te kérsz, a gazdag emnber kétszer annyit kap tőlem.

-Igen úgy akarom! – mondta a gazdag ember.

-Cigány! Mi az első kérésed, jól gondold meg!

-Ördög uraság! Kérek először egy zacskó ezüstöt.

-Jól van cigány, It van, neked gazdag ember kétszer annyi, két zacskóval ezüst.

Cigány, mi a második kérésed, most jobban gondold meg.

-Ördög uraság! A második kérésem az, adj egy zsákkal aranyat. – mondta gyorsan a cigány.

-Jól van cigány! – mondta az ördög. – Itt van egy zsák arany, és neked gazdagnak kétszer annyi jár aranyból is.

Mikor a cigány látta a két zsák aranyat, már gondba esett. Mit kérjen harmadikra az ördögtől. Sokára kimondja azt :

-Örgöd uraság! Nagyot szeretnék kérni tőled.

-Mond ember, mit akarsz harmadikra tőlem?

-Kérlek téged, vedd ki az egyik szemem!

Az ördög nagyot nézett ezen az érdekes kérdésen, és azt mondta:

-Jól van cigány. Kiveszem az egyik szemed, és a gazdagnak mind a kettőt!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!