Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2014-10-24 21:30:45 1090

Corrigendum: … lengyen > lengyel

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2014-10-24 21:27:13 1089

Csesztreg: Első említése 1334/1347: Cheztregh. Egy szláv *Čistъ strugъ /csisztu sztrugu/ ’tiszta (vizes)árok,, tiszta (víz)sodrás’ helynevet sejtenek mögötte, amely eredetileg a Kerka egyik mellékvizének a nevéből vonódhatott át az ott létesült falura.

 

 

Letenye: Első említése 1341: Letyne. A nevet a szerb-horvát Ljetine, szlovén Letinje, cseh Letiny stb., vagy a szerb-horvát Ljutena, Ljutina, szlovák Ľutina (> magyar Litinye) stb. helynevekhez hasonló szláv név magyarosodására vezetik vissza. Az első csoport alapszava a szláv lěto ’nyár (évszak)’, a másodiké a ljuto ’bősz, gonosz, kegyetlen’ szó, amelyekhez az -ina képző alakváltozata járult. A konkrét jelentéshez adalék lehet az, hogy a szerb-horvátban a l(j)etina szó ’termés’ (~’nyári dolog’) jelentésű, a szlovák Ľutin(k)a pedig víznév (~ ’bősz, azaz sokszor megáradó patak’).

 

 

Lenti: Első említése 1237: Nempty, mai alakja viszonylag késői: 1679: Lenti. Eredeti neve tehát Nemti, amely a gyakoribb Németi szinkópás rövidülése. Tehát magyar elnevezés, és német telepesek falvát jelöli. Az elsődleges névformából mt > nt hasonulást követő  n : n > l : n elhasonulással alakult a mai alak. Hasonlóhoz vö. Nándor > Lándor, lengyel > lengyel, Anton > Antal. — NB. A p beszúrása az mt hangkapcsolatba ugyanúgy ejtéskönnyítő jelenség, mint az nt-vé való hasonulás.

 

 

Páka: Első említése (latinul) 1121/1420: minor Paca. Mivel ugyanekkor az Alsó-Válicka patakot is így hívták (1121/1421: in … fluvium Paca), vélhetően a víznév vonódott át a torkolatánál települt falura. Ilyen víz- és helynevek széles körben elterjedtek szláv területen, pl. horvát Paka ’helység és patak Pozsega vidékén’, szlovén Paka ’a Savinja melékvize’, cseh Nová Paka, Stará Paka helységek, orosz Пака (Paka) ’folyó Kaluga környékén’. A széleskörű elterjedés ellenére a szláv név etimológiája nem tisztázott.

 

Ugyanakkor a Váradi Regestrum 1226/1550-re datálva latin tárgyesetben Pacam-ként hoz egy személynevet. Így akár az is felvethető, hogy magyar névadással puszta személynévből is kialakulhatott a településnév. Persze a száz évvel későbbi említés miatt az is lehet, hogy a személynév lett képzőtlenül a Páka helynévből. (Annál is inkább, mert ez a személynevet is szláv eredetűnek vélik, a Pakoslav-féle nevek rövidüléséből, vö. szláv *pakъ ’erős, egészséges’).

 

 

(A fenti infók többsége Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárából való.)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!