Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2014-10-24 05:52:38 206

>A linnéi binominális nómenklatúra természetszerűleg a latin nevekre vonatkozik, de amennyire csak lehet, a magyar nevek helyesírási szabályzata is ezt próbálja követni az állatnevek (Dudich, Gozmány) és a növénynevek (Priszter) tekintetében egyaránt.

---

 

S azt, hogy a magyar állat-, és növénynév meghatározás követi a binominális nomenklatúra elvét, megalapozza-e valamilyen nyelvtudományi alapelv? Mivel ez szerintem tovább bonyolítja a magyar helyesírás meghatározásának egyébként is túl merev és eklektikus rendszerét.

 

Az teljes mértékben elfogadható alapelv, hogy egy természettudományi műben az azonos dologra gondolás miatt kialakítandó közös nevezéktan latin nyelvű és kétnevű, de ebből még nem következik az, hogy a saját nyelvben is követni kellene ezt az elvet. Én azt a szokást tartom a legkorrektebbnek, hogy a megnevezés a cikk nyelvén történne, de utána zárójelben meg lenne adva a közös nevezéktan kétnevű latin megfelelője is.

 

A nehezményezett elv ellen szól, hogy egyes nevek egy-egy nyelvben jóval hamarabb kialakultak, mint a közös nevezéktan kialakítása. Erőltetése miatt a tudományos művekben feltehetőleg nagyobb valószínűséggel alkalmazzák, vagy az említett anomália miatt eleve csak a latin megnevezést használják. Ezzel tovább távolodhat a tudományos és mindennapi nyelvhasználat, s a laikusok szemében még érthetetlenebbé válnak a tudományos művek. Ez szerintem nem megfelelő tendencia.

Törölt nick Creative Commons License 2014-10-23 19:14:48 204

Az élőlények latin neve 2 szóból áll, ez szabály.

A magyar neveknél én nem bírálom felül az érvényes Magyar helyesírási szótárt. Te ha akarod, tedd azt.

Gyors segítségnek pl. megfelel

http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest#

itt is egybeírva javasolják:

 

A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2014-10-23 18:29:51 203

2005-ben az Akadémiai Kiadónál nem jelent meg helyesírási szótár, legfeljebb utánnyomás. Az 1999-es Magyar helyesírási szótár az 1988-as Helyesírási kéziszótár kibővítése (kb. három szócikkben változott tartalom). Sajnos ezen szótárak hibája, hogy nem veszi figyelembe az MTA helyesírási bizottságának (a vonatkozó időszakban különféle neveken) ellenjegyzésével kijött állatnévi helyesírási szabályzatokat. Magyarán mondva a fekete rigó egybeírása egyszerű hibának tekintendő.

A magyar nyelvtan – minthogy a nyelv elsődleges létformája a beszélt nyelv – semmit nem mond olyan kérdésekről, mint hogy milyen szaknyelvi alakulatokat kell egybe-, avagy különírni.

 

A linnéi binominális nómenklatúra természetszerűleg a latin nevekre vonatkozik, de amennyire csak lehet, a magyar nevek helyesírási szabályzata is ezt próbálja követni az állatnevek (Dudich, Gozmány) és a növénynevek (Priszter) tekintetében egyaránt.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2014-10-23 18:23:34 201

Akkor a 2005-ös Akadémiai Kiadónál megjelent szótár mit követ?

Megsúgom: a magyar nyelvtant.

A binominális nómenklatúra az élőlények latin nevére vonatkozik, ez Linné nagy találmánya. De a magyar névhez semmi köze.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!