Keresés

Azért nem szabad a korabeli almgazdálkodásra és az alpesi magashegységi falvak életére úgy tekinteni, mint valami pásztoridillre.

Mielőtt a turizmus fel nem fedezte ezeket a településeket, bizony ezek voltak a korabeli Ausztria legszegényebb falvai.

Igen kemény, egyszerű életet éltek a hegyi falvakban lakó földművesek és pásztorok.

És mindezek mellett még az is gond volt egyes, a magashegységek szűk völgyeiben elzártan élő falvakban, hogy a közösség rendkívül zárt volt és a beltenyészet miatt egy idő után problémák léptek fel.

Pl. Stájerország bizonyos részein az osztrák, ill. az európai átlag fölött volt a szellemi fogyatékossággal született gyermekek aránya. Magára a problémára a XIX. sz. második felében világítottak rá osztrák orvosok és írók.

Ma már persze ez nincs így, a merev elzártság megszűnt, a különböző falvakból, sőt különböző vidékekről származók keveredése felgyorsult a magashegyi térségekben is.

> Ez a Schwoagerin egy érdekes szó, nem tudom, hogy nem-e a Schwagerin - sógornő nyelvjárási alakja, de nem vagyok benne biztos.

Úgy tűnik, hogy nem:

http://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Bibliothek/Almen/Wissenswertes_zu_%C3%96sterreichs_Almen/Sennerin_-_Schwoagerin_-_Almdirn_-_Brentlerin

Én úgy értelmezem, hogy nyáron az almon férfiak és nők is voltak fönn.

A férfi pásztorok legeltették az állatokat, míg a nők (Schwoagerin, tsz. Schwoagerinnen) a pásztorkunyhóban és akörül tevékenykedtek: rendben tartották a kunyhót, főztek, mostak, ill. szénát gyűjtöttek a szemelvényben említett módszerrel.

Ez a Schwoagerin egy érdekes szó, nem tudom, hogy nem-e a Schwagerin - sógornő nyelvjárási alakja, de nem vagyok benne biztos.

ez elég meglepő volt. Ezek szerint nők őrizték az állatokat, még sosem hallottam ilyesmiről, a pásztorkodás tipikus férfimunka. Az sem semmi, hogy sziklafalakról szedték össze a fűt az állatoknak. Látványos lehetett ez a bevonulás a faluba.