Keresés

"Az almgazdálkodás bizonyos elemei egészen a keltákig, sőt a kelták előtti népcsoportokig, a rétiekig (latinul raeti vagy rhaeti) nyúlnak vissza. "

No ez az a népcsoport, amelyről a nevén kívül szinte alig tudunk valamit. Kb. annyit, hogy már Hannibal korában az Alpesek égbenyúló láncai között éltek kezdetleges viszonyok között és - állítólagosan - nem tartoztak a kelta törzsek közé.

Egyes vélemények szerint alpesi őslakók (?), mások szerint Észak-Itáliából az Alpokba szorult etruszk népcsoport, de egyenlőre egyik teóriának sincsenek szilárd bizonyítékai.

Az osztrák népi kultúra néhány sajátos vonása, pl. az alpesi kürtök vagy a jódlizás eredetileg az alpesi pásztorkultúra részei voltak.

A jódli, mint speciális éneklési technika, eredetileg állítólag arra szolgált, hogy a havasi réteken, legelőkön élő, dolgozó, egymástól nagyobb távolságra lévő tehénpásztorok kommunikálni tudjanak egymással.

Érdekes elmélet.

Almgazdálkodás persze nemcsak Ausztriában van, hanem Svájcban, Bajoroszág alpesi részein (Oberbayernben), Südtirolban, Szlovénia északi, alpesi részein, ill. a Svábföld legdélibb, alpesi részein, az ún. Allgauban is.

A témával foglalkozó kutatók szerint az alpesi legelőkön való marhatartás jóval régebbi a germánok megjelenésénél, de még a római uralomnál is.

Az almgazdálkodás bizonyos elemei egészen a keltákig, sőt a kelták előtti népcsoportokig, a rétiekig (latinul raeti vagy rhaeti) nyúlnak vissza. 

Tehát kb. 2.500 - 3.000 évnyi időtávlatba, de lehet, hogy még régebbre.

Persze ez a 70 ezer csak a közvetlenül az almgazdálkodásból élők számát foglalja magában, ez Ausztria népességének közel 1%-a, de közvetetten ennél jóval többen élnek az alpesi tehenészetből és tejgazdálkodásból.

Másrészt meg az almgazdálkodás az osztrák mezőgazdasági kultúra szerves, szimbolikus része, mint nálunk mondjuk a Hortobágyi rideg állattartás és a szürkemarha:-)