A "régebbi" és az "újabb" bajor törzsi hercegségben is az ország gau-kra és hundertschaftokra volt felosztva.
A gau egy nagyobb körzetet jelentett, magának a gau szónak az eredete az ógermán idők ködébe vész, több megfejtése is létezik, mind ógermán alapon.
Maradjunk annyiban az egyszerűség kedvéért, hogy egy nagyobb tájegység volt az ógermán korban, megművelt földterületre vonatkoztatva. Egyesek szerint 1-1 gau eredetileg 1-1 ógermán nemzetség földterülete volt, de ez az összefüggés nem bizonyítható.
A német nyelvterületen sok helyütt fennmaradtak a gau szóra végződő tájnevek, ma már alapvetően tájnévi értelemben használatosak ( a harmadik birodalomban még politikai egység is volt a gau, de ezt inkább hagyjuk). A legtöbb - gau szóra végződő tájegység egyébként a sváb- alemann területen található, de van jónéhány a bajor és osztrák területeken is.
A hundertschaft a száz jelentésű hundert szóra vezethető vissza, a -schaft ősi germán főnévképző, főként elvont fogalmak képzésére (vesd össze angol - ship, pl. friendship, aminek a német megfelelője Freundschaft).
A hundertschaft eredetileg olyan területi egységet jelentett, amely képes volt száz fegyveres férfit kiállítani, innen a név eredete.
Ez a 100-as szerveződés máshol is megvolt a germán nyelvterületen, pl. a normann hódítás előtti angolszászoknál (hundreds), ill. a skandinávoknál is van nyoma. | 
