Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2014-09-21 21:58:02 503

Salzburg hagyományosan négy gau-ra, azaz durva fordításban körzetre oszlott:

 

Pongau, Lungau, Pinzgau és Flachgau.

 

1896-ban azonban létrehoztak egy ötödik gaut is, a Tennengaut, amely a Tennengebirgéről (Tennen-hegységről) kapta a nevét.

Tennengau a Flachgautól délre és a Lungautól északra terül el.

 

De maradjunk a 4 eredeti gaunál.

A titkos protestánsok eloszlása a 4 gauban a XVIII. sz. elején finoman szólva nem volt egyenletes:

a legtöbb protestáns a Pongauban volt, a Lungauban és a Flachgauban jóval kevesebb, a Pinzgauban meg gyakorlatilag nagyítóval kellett protestánst keresni.

 

Pongau nevében egyébként állítólag egy régi norikumi kelta törzs neve rejtezik, a Pongavii.

Törölt nick Creative Commons License 2014-09-21 21:52:16 502

És ha Salzburg, akkor ugyebár zene:-)

Nemcsak Mozart, aki a város szülötte volt, hanem ...

...no, beugrik-e valakinek?

 

Annyit segítek, hogy ez utóbbinál Salzburg alatt nem a várost, hanem a tartományt kell érteni:-)

Törölt nick Creative Commons License 2014-09-10 15:34:53 498

„nagy részük Kelet-Poroszországba, ahol leszármazottaik ma is kimutathatók.”

 

Szorgalmukkal és tehetségükkel nem vallottak szégyent azon a vidéken.

Mondjuk az azért érdekes lehetett, amikor a Salzburgból érkezők a maguk vaskos alpesi „Boarisch” (azon belül Salzburgisch) dialektusában beszélgettek a keletporosz városok utcáin, szegény poroszoknak nyilván a fülük is kettéállt annak a hallatán:-)))

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2014-09-10 15:31:03 497

A másik tévedésem az volt, hogy azt állítottam, hogy Salzburg hercegségben alig-alig voltak protestánsok.

Namost ez az 1731 utáni időszakra igaz, az 1731 előttire viszont egyáltalán nem.

Igen jelentős lélekszámú, titkos protestáns közösségek léteztek ebben a katolikus egyházi fejedelemségben, amely 1815 előtt szorosabb értelemben véve nem is tartozott Ausztriához.

A középkori és kora újkori töri ugyanis úgy alakult, hogy Salzburg (nemcsak a város, hanem a körülötte lévő területek) egy lényegében teokratikus módon kormányzott, római katolikus fejedelemség lett, amelynek élén a hercegérsek állt, aki főleg egyháziakból álló tanácsadói révén kormányzott.

Arra viszont nagyon ügyeltek, hogy sem a bajor Wittelsbachoknak, sem az osztrák Habsburgoknak ne legyen érdemi beleszólásuk a tartomány ügyeibe.

Így az az érdekes kettősség alakult ki, hogy miközben a salzburgi hercegérsek vallási értelemben egész Ausztria feje volt, az osztrák főhercegeknek effektíve nem volt beleszólásuk Salzburg ügyeibe, Salzburg nem is tartozott az "osztrák örökös tartományok" közé.

 

Namost 1731-ben Anton Leopold von Firmian hercegérsek elrendelte, hogy a Salzburgban élő protestánsok valljanak nyílt színt, tegyék le az esküt a római katolikus vallás mellett, ellenkező esetben hagyják el az országot.

Maga a hercegérsek is meglepődött, hogy 20 ezer protestáns döntött úgy, hogy inkább elhegyják az országot, de nem térnek át a katolikus hitre.

Ezek különböző protestáns területekre vándoroltak ki:

nagy részük Kelet-Poroszországba, ahol leszármazottaik ma is kimutathatók.

Kisebb részük Nürnbergbe és más, evangélikus vallású bajor területekre, egy kis részük pedig az angol-amerikai Georgia gyarmatra, ahol Savannah városát hozták létre.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2014-09-08 08:50:04 493

Az osztrák történelem bizonyos fejezeteibe jobban belemélyedve be kell vallanom, hogy a korábbi hsz-eimben két témakört illetően is valótlanságokat vagy féligazságokat állítottam. Ezeket igyekszem majd mielőbb korrigálni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!