Keresés

"Anonymus szövegéből kihámozhatóan ... a honfoglaló háború említett szakasza Bácsalpár–Titel környékén zajlott, ahová Laskai teszi Álmos halálát. A Szalán elnevezés talán egy megszokott személynévi kreáció Anonymustól: valójában Szvatoplukról van szó, mint a Képes Krónika írja, az exjegyző viszont itt is megalkotta szereplője nevét egy település neve alapján (Szalánkemén)"

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=118395859&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=116809791&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=117308040&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=117309266&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=119032089&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=131629205&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=119079855&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=116830262&t=9111571

 Duna és Tisza összefolyásáról egyértelműen megemlékezik, amikor megismétli az általa olvasottakat.

Makkay is felteszi az általad idézett helyen a kérdést: "Anonymus hogyan követhetett el itt egy nagy szarvashibát: Duna-vizet küldetett-vitetett Salántói Árpádnak a Tisza menti Alpárról. Két korsó Duna vizet a Tiszából?!"

Már bőven írtam róla (pl. 17988, 17906): ADAI 42. fejezete szerint a turkok a Száva és a Duna között megtelepedtek, azonkívül a tiszántúli és erdélyi területekre is világosan utal a DAI. Ez egybecseng Anonymus tudósításával, aki kiemeli a Bácsalpár körüli harcok jelentőségét, miután leírja, hogy a honfoglalóknak megtetszett a Fruška Gora (Tarcal) vidéke, és a harcok után "a Tisza–Duna aljában lakó egész népet igájuk alá hajtották", majd "azon a helyen, ahol a Száva folyó a Dunába ömlik, minden ellenállás nélkül átkeltek a Dunán".

Mint írtam, ezen a ponton keveredhet a drisztrai futás homályos emléke a Szerémség és környéke meghódításának történetével: "továbbindulva Bolgárfejérvár városa ellen lovagoltak. Ekkor a bolgárok vezére, aki Salán vezérnek rokona volt, görög segédhaddal együtt ott termett, hogy nagy sereggel megvívjon velük. Másnap mind a két fél csatarendbe sorakozott a Duna mellett elterülő mezőn ... A görögök és bolgárok közül igen sokan elestek, mások pedig fogságba kerültek. Tehát Bolgárország vezére látva, hogy övéi a csatában a rövidebbet húzzák, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, berohant Fejérvár városába".

Vagyis a Duna menti eseményeket hűen leírja forrásának megfelelően, csak épp eltorzítja ismereteinek megfelelően. Ő ugyanis kimutathatóan Tiszaalpár vidékét ismerte jól, nem Bácsalpárét. Az exjegyző által emlegetett Görög-rév is a Dunán volt.

Anonymus a Duna és Tisza összefolyásáról egyértelműen megemlékezik, amikor megismétli az általa olvasottakat.

Makkay is felteszi a kérdést: "Anonymus hogyan követhetett el itt egy nagy szarvashibát: Duna-vizet küldetett-vitetett Salántól Árpádnak a Tisza menti Alpárról. Két korsó Duna-vizet a Tiszából?!"

Már bőven írtam róla (pl. 17988, 17906): A DAI 42. fejezete szerint a turkok a Száva és a Duna között megtelepedtek, azonkívül a tiszántúli és erdélyi területekre is világosan utal a DAI. Ez egybecseng Anonymus tudósításával, aki kiemeli a Bácsalpár körüli harcok jelentőségét, miután leírja, hogy a honfoglalóknak megtetszett a Fruška Gora (Tarcal) vidéke, és a harcok után "a Tisza–Duna aljában lakó egész népet igájuk alá hajtották", majd "azon a helyen, ahol a Száva folyó a Dunába ömlik, minden ellenállás nélkül átkeltek a Dunán".

Mint írtam, ezen a ponton keveredhet a drisztrai futás homályos emléke a Szerémség és környéke meghódításának történetével: "továbbindulva Bolgárfejérvár városa ellen lovagoltak. Ekkor a bolgárok vezére, aki Salán vezérnek rokona volt, görög segédhaddal együtt ott termett, hogy nagy sereggel megvívjon velük. Másnap mind a két fél csatarendbe sorakozott a Duna mellett elterülő mezőn ... A görögök és bolgárok közül igen sokan elestek, mások pedig fogságba kerültek. Tehát Bolgárország vezére látva, hogy övéi a csatában a rövidebbet húzzák, futásnak eredt, s hogy életét megmentse, berohant Fejérvár városába".

Vagyis a Duna menti eseményeket hűen leírja forrásának megfelelően, csak épp eltorzítja ismereteinek megfelelően. Ő ugyanis kimutathatóan Tiszaalpár vidékét ismerte jól, nem Bácsalpárét. Az exjegyző által emlegetett Görög-rév is a Dunán volt.

Két Bodrog nevű folyó létezett, az egyik Bács–Bodrog megyében, a másik meg északon, Tokaj-Hegyalja előterében. Lenn találjuk a Vajas folyót is délen: "egészen Titelig mentek, s odáig meghódították a népet. Majd továbbindulva, a Szalánkemén-révhez jutottak, s a Tisza–Duna aljában lakó egész népet igájuk alá hajtották. Innen pedig a bodrogi részekre tértek, és a Vajas vize mellett ütöttek tábort".

az említett szakasz történéseinek sorrendje a Képes Krónikában:

1. Álmos halála az új haza küszöbén, vö. Mózes visszavezeti a zsidókat Palesztinába, halála a Piszga csúcsán.

2. A fehér ló mondája: Szfendoplokosz országának megvétele.

3. Pannónia visszaadatik a hungárusoknak: "Visszaadta hát az Úr a magyaroknak Pannóniát, miképpen Mózes idejében visszaadta Izrael fiainak örökségül az amorreusok királyának, Seonnak földjét és Kánaán minden országát"

Lépten-nyomon bibliai utalásokhoz, hasonlatokhoz folyamodtak abban az időben, hiszen a Szentírást ismerték talán legjobban az írástudók. Így tett P. mester is: "Az Isten Álmos vezéren és fián, Árpádon jól valóra váltotta a jövendölést, amelyet Mózes próféta Izrael fiairól zengett imigyen: »És a hely, amelyet lábatok tapod, a tiétek leszen!«"

"a honfoglaló háború említett szakasza Bácsalpár–Titel környékén zajlott, ahová Laskai teszi Álmos halálát. A Szalán elnevezés talán egy megszokott személynévi kreáció Anonymustól: valójában Szvatoplukról van szó, mint a Képes Krónika írja, az exjegyző viszont itt is megalkotta szereplője nevét egy település neve alapján (Szalánkemén)"

Veszprémy László: „Álmos megölése történetének egy kései feltűnése a XV. századi ferences hitszónok, Laskai Osvát Szent István prédikációiban található meg …Magyarázatképpen kétféle lehetőségünk adódik: Laskai vagy Anonymust is hasznosítva írja le a Titel nevet, vagy egy olyan, egyébként mára fenn nem maradt hagyományból merített, ami Titelnek juttatott valamiféle szerepet a honfoglalásban … Laskai az anonymusi logikával szakítva, nem Ungnál végez Álmossal, amit csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a ferences szerző is tudott egy, az Ungnál sokkal délebbi honfoglalás hagyományáról – és hitelt is adott annak.”

S neked az a Szentírás...

Ettől függetlenül, mint a topik első bejegyzéséből kiviláglik, az egy ószövetségi szöveghely átértelmezése, amit az is megerősít, hogy a Képes Krónika vonatkozó bekezdése így folytatódik: "Visszaadta hát az Úr a magyaroknak Pannóniát, miképpen Mózes idejében visszaadta Izrael fiainak örökségül az amorreusok királyának, Seonnak földjét és Kánaán minden országát."

------

Nem kívánom a véleményed megváltoztatni toposz tekintetében és természetesen Anonymus tekintetében sem.

Csak jeleztem, hogy van egészen más vélemény és adat is.

:-))

Safi

S neked az a Szentírás...

Ettől függetlenül, mint a topik első bejegyzéséből kiviláglik, az egy ószövetségi szöveghely átértelmezése, amit az is megerősít, hogy a Képes Krónika vonatkozó bekezdése így folytatódik: "Visszaadta hát az Úr a magyaroknak Pannóniát, miképpen Mózes idejében visszaadta Izrael fiainak örökségül az amorreusok királyának, Seonnak földjét és Kánaán minden országát."

S ami még fontosabb, és nézetem szerint megerősíti Laskai Álmos titeli haláláról szóló híradásának hitelét, az említett szakasz történéseinek sorrendje a Képes Krónikában:

1. Álmos halála az új haza küszöbén, vö. Mózes visszavezeti a zsidókat Palesztinába, halála a Piszga csúcsán.

2. A fehér ló mondája: Szfendoplokosz országának megvétele.

3. Pannónia visszaadatik a hungárusoknak: "Visszaadta hát az Úr a magyaroknak Pannóniát, miképpen Mózes idejében visszaadta Izrael fiainak örökségül az amorreusok királyának, Seonnak földjét és Kánaán minden országát".

Anonymus szövegéből kihámozhatóan ugyanis a honfoglaló háború említett szakasza Bácsalpár–Titel környékén zajlott, ahová Laskai teszi Álmos halálát. A Szalán elnevezés talán egy megszokott személynévi kreáció Anonymustól: valójában Szvatoplukról van szó, mint a Képes Krónika írja, az exjegyző viszont itt is megalkotta szereplője nevét egy település neve alapján (Szalánkemén).

Igen:

"Somnus enim Hungarico idiomate alom dicitur, et inde Almas vocatus extitit, qui copiosa multitudine Hunorum secunda vice egressus in Pannoniam, et prope Tituliam occisus est."

"Almas … secundo egrediens cum multis capitaneis Hunorum prope Thytel est occisus …"

"Sok feltételezés van"

De ez nem az. Ez egy forrásadat.

 -----------

:-))

Ez is egy adat!

"Almus in patria Erdelw occisus est, non enim potuit in Pannoniam introire."

Álmost megölték Erdélyben...

"Bizonyára nem minden ok nélkül van az, hogy a krónikák közül csak Anonymus beszél úgy Álmosról, mint fejedelemről. Ilyenről sem Kézai Simon, sem a Képes Krónika családja nem tud. Kézai mindössze annyit mond, hogy Álmos Árpád apja volt (Árpád, filius Almi).¹⁵ Ami tény! A krónikaszerkesztés sem tud Álmos fejede­lem voltáról! Hozzátehetjük, hogy közben valami még történhetett is, mert a csapatok

23

Almos megválasztása és a vérszerződés után mégsem az ő parancsnoksága alatt indultak meg Pannónia elfoglalására! Közbejött a kazár parancsra hozott döntés?:

Almus in patria Erdelw occisus est, non enim potuit in Pannoniam introire.

Tehát: Árpád apját, Almost egyébként megölték Erdélyország­ban, nem vonulhatott be ugyanis Panno­niába. Vagy Árpád puccsot hajtott volna végre apja ellen? Titkok, amelyek bizonyára örökre a történelem rejtélyei maradnak.

Álmos halála ilyenformán nem fogható fel úgy, mint a szakrális uralkodó rituális megölése negyven éves uralkodás után. Hanem úgy, mint egy háborúságban - akár a besenyők, akár a bolgárok ellen -vereséget szenvedett katonai vezető szoká­sos büntetése a lovasnomádoknál. Éppen úgy, mint feltételezésem szerint az egyik utolsó avar kagán (az avar Attila) megölése saját emberei által. Vagy Attila meglepő orrvérzéses halála két nagy katonai kudarca után! Ne felejtsük el, hogy a besenyők támadása elsősorban nem Árpád népe ellen irányult, hanem a kazár birodalmat fenye­gette. Csak az úzok segítségével lehetett féken tartani őket, de mégis letelepedtek a kazárok ama tartományába, amelyet előt­tük a türkök - Árpád népe - laktak.¹⁶ Álmos azonban - a keleten maradt türkök vajdája - az Árpád vezette honfoglalás előtt a kazárokra támadó besenyők elől megfuta­modott, és ezért kaphatta büntetésül a halált. Amely büntetést éppen a kagán-bég feladata volt kiszabni: a kazár király (a kagán-bég, mert ő vezette a seregeket¹⁷) „a vezéreket és saját helyettesét pedig, ha meg­futamodnak, maga elé rendeli, odaviteti feleségeiket és gyermekeiket is, és szemük láttára másnak adja őket. Néha mind­egyikőjüket kettévágatja vagy keresztre fe-szítteti, vagy nyakuknál fogva fára kötteti őket".¹⁸

Szintén a kagán-bég jogköre volt beiktatni egy segédnép új, a kazárok által elismert sőt kinevezett vezetőjét. A nagy-kagár hivatalának leírásából teljesen világos, hogi nem ő, hanem csakis első helyettes* ruházhatta fel hatalommal Árpádot: neki, a kagán-bégnek vetik alá magukat a szomszédos királyok.

Az egyik így kinevezett szomszédos kiráb ugyanis Árpád lett."24

Makkay János, Árpád fejedelem, Tanulmány

Sáfár István