Keresés

ez A “DSLR fotós” jelenség írás érdekes és elgondolkodtató, de nem tudok vele hiánytalanul egyetérteni.

az elején arról ír, hogy mindenki művésznek képzeli magát attól, hogy lett egy fényképezőgépe, pedig mint írja, aki előtte nem mutatott művészi hajlamokat, abban a géptől sem alakul ki csak úgy magától. a végén viszont az ellen érvel, hogy nem kellene az ilyen fórumokon (mint ez is) kioktatni egymást, mert ezzel nem hagyjuk szabadon fejlődni a másikban virágzó művészi hajlamokat.

érteni vélem, hogy miért írja ezt és tényleg sokan túlzásba viszik mások kritizálását és nem találják el a megfelelő stílust (és ez nyilván rám különösen is igaz), de azért a fotózás (is) egy szakma, aminek vannak alapjai, szabályai, amiket érdemes és illik is ismerni ahhoz, hogy aztán a fenenagy művészet jegyében felrúghassuk őket a szabad alkotás jegyében.
ha kritika nélkül minden vacakot elfogadunk művészetként és csak támogatólag mosolygunk mindenhez, akkor mégjobban elöntenek minket a vacak képek, mint így....pedig abban most sincs hiány sajnos

:D

Belinkelem ide is, amit megosztottál a Facebook-on, mert nagyon tanulságos, és egy kicsit talán kapcsolódik az aktuális vitatémához.

Jaj már nem teccenek a poént megfigyelni: Dunaparton-dunaparti fotó-partifotó. Hmm?  :)