|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2014-08-15 18:01:28
|
509
|
egy kicsit segített a válaszod, köszönöm:)
mindenkinek kitartást!
|
|
Előzmény:
 |
Banyaci
2014-08-13 20:09:19
|
508
|
Örülök, hogy megvagy. Még ha ugyanúgy is. Na de ez egy ilyen fájdalom. Néha könnyebb, néha nehezebb elviselni. Sajnos nekünk maradottaknak kijut a mit csináltam volna másképp vádakból is. Én olyankor mindig elmondom magamnak, hogy akkor és ott azt tettem amit a legjobbnak gondoltam. Mert bizony könnyű utólag látni, hogy mit lehetett volna jobban. Akkor és ott, nekem kellett cselekedni, mondani és tenni a dolgom. Emellett én is élek, nekem is van és volt akkor is életem. S bár játszani lehet a gondolattal, de egyikünk sem föláldozható a másikunkért. Hiszen az itt maradónak mindig fáj. Nagynéném csontrákban halt meg. A férje fél évre utána követte COPD miatt, nagypapám egy évvel élte túl a halálát A nagymamám szeme fénye volt a lánya. Két évig sírt utána, majd ő is elment. Ugyanabban az évben novemberben döntött anyum is. Valahogy, mi mégis maradtunk. Apu is, én is. Nagymamám fájdalmát nehéz feledni. Való igaz az én fájdalmam is hatalmas, de az övé amit gyermeke elvesztése okozott elviselhetetlennek tűnt. Most, hogy nekem is vannak megértem.
Szóval kitartás. Jó, hogy nem álltál le és kimozdulsz. Az élet, meg majd kiforrja magát. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|