Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2014-08-15 12:34:09 2390

18-ban, az amiens-i csatában is részt vettek Antant oldalról lovas csapatok (összefegyvernemi hadművelet volt repülők, tankok, tüzérség, gyalogság, lovasság).

 

Akkor volt az ANZAC lovasság híres áttörése a Közel-Keleten (a mai Gázai övezet térségében), persze ez is túl van tupírozva a valósághoz képest (anno ebben a topicban is megírtam már).

 

nyilván kisebb, helyi jelentőségű próbálkozások még lehettek nyugaton, de csak a fő hadműveleteket ismerem.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2014-08-15 11:07:17 2389

Szia!

 

Talán jó tíz évvel ezelőtt, de lehet hogy tizenöt is, volt egy dokumentumfilmsorozat a magyar királyi tévében az I. világháborúról.

Abban az volt, hogy 1915-ben vagy talán 1916-ban a nyugati fronton a britek próbálkoztak egy helyen tömeges lovassági áttöréssel.

Katasztrofális eredménnyel különben, amint az várható is volt.

Nemcsak angol, hanem brit gyarmati lovasalakulatok, pl. indiaiak is voltak ebben a hirtelenjében összevont lovassági csoportosításban.

 

Nem tudom, hogy erről tudsz-e valami közelebbit?

Előzmény:
showtimes Creative Commons License 2014-08-14 19:05:27 2387

Magasabb számot is el bírok képzelni, mert ebben a korszakban még minden hadsereg használt lovat és öszvért, különös tekintettel az oroszok, a monarchia, a németek és a balkáni államok.

 

a huszárság története jól feldolgozott, a kedvedért elővettem Fröhlick Dávid (csak nem egy dunai sváb leszármazott?  :) Huszárok, előre! c. könyvét, amelyben Gorodokot is részletesen leírja:

 

1, nem volt mészárlás, mert a mintegy 10 ezer fős 5. lovas hadosztály Gorodoknál, majd a visszavonulás közben a satanowi rajtaütésnél összesen 467 főt vesztett, ebben benne vannak azok a huszárok is akik be tudtak törni az orosz vonalak közé, de nem tudtak visszavonulni és fogságba estek.

 

2, a hadosztálynak volt tüzérsége és géppuskás osztagai, valamint gyalogsága is.

 

3, a monarchia (s nem magyar!) katonai stratégia ekkor már nem számolt tömeges lovasrohammal, hanem mélységi felderítéssel, front mögötti portyázással, ezzel a céllal vetették be őket, Gorodoknál kisebb kozák kötelékeket kergettek, s közben rászaladtak a gyalogságra.

 

4, a parancs úgy szólt, hogy az osztályparancsnokokra van bízva lovas, vagy gyalogos rohamot indítanak - az üzenet második felét viszont nem kapták meg, ennek ellenére volt olyan parancsnok aki miután meglátta az orosz gyalogságot egy domb mögé visszarendelte a huszárjait, lóról szállva gyalog támadtak.

 

5, villámgyorsan lereagálta a hadvezetés a megváltozott körülményeket, Limanovánál már lóról szállva állították meg a Nádasdy huszárok az oroszok előretörését. Átszervezték a lovasságot. A többség átment gyalogosnak, kisebb része lóval szállított gyalogos katona lett, a lovas felderítők végig megmaradtak a háború alatt.

 

+ megjegyzés: Solohovot ne tekintsd történelmi forrásnak :) nem történész volt, hanem szépíró.

 

Az orosz polgárháborúban használták utoljára tömegesen a lovasságot, kényszerből.

 

nagy terület, gyenge közlekedési infrastruktúra, alacsony gépesítettség, s a nagy távolságokhoz mérten nagyon kis számú seregek miatt. (a fehér lovasság kozákokból állt, a vörös lovasság kevés vörös kozák, lóra ültetett orosz, ukrán parasztok és magyar önkéntesek egyvelege volt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!