Sajnos nagyon összezavarodtam és hiányolom a Ceremónialitást is Tőletek és nem csak ezért!
Ugyanis ha bemegyünk valahova, akkor Anya mindig mondgyja, hogy Köszönjünk is és Köszöntsük a Figyelem és Türelem ÖsszPontosulódhadtját Ránk!
Ez Felőletek Bizonyára a betegségtek miatt folyton elmarad mintha!
MegÉrteném, hogy Praktice mintha mindég Ismernénk Egymást és elég lenne akár egy Fő-Biccentés, hogy nyugtázzuk, hogy Magunknál vagyunk épp Észnél és ezért Biztonsági Faktorképp konstatáljuk, hogy Együtt Egymást Hallucinálódhatjuk épp!
De viszont sajnos, mivel Függőek vagyunk, akkor ezért mikor elmarad a Köszönés és Köszöntés is, hát nagy bajban vagyunk ugye, mivel megvonási Tünet-Együttesünk van és ez nagyon frusztrál, Igaz?!?
És akkor most Jutson Eszünkbe az egyszeri ’zEmber, hogy Terápiáz?!?
Ha viszont Bonyolultabbak a Dolgok, akkor viszont megmondatott egyéb forrásokból is, hogy THE BEAT GOES ON!, vagy nem?!?
Ím ígyen akkor nézzük, hogy mi is a zavar forrása, illetve KI is van annyira zavarban, hogy zavarog a Kérdés is, hogy vajon most mik is az izék?!?
Nézzük Anyával is a JegyzőKönyvezetet, hogy felLelhessük a benne „rejlő” megOldás-Kísérleteket, illetve azok Korrekciós Tervezetét Komplexebben, JÓ?!?
Hát jó. Bár mégis jobbnak tartanék egy másik topikot.
A baj "veleszületett" (fizikális). Annak szövődménye meg iskoláskortól kezdve törvényszerűen előhozta a pszichikai problémákat, magatartászavarokat. Az okok tehát külsők (fizikális, környezeti).
Volt egy topik annak idején, régen, még a Törzsasztalon. Rengeteg hozzászólás volt benne.
Ott az egyik mélyebb bukkanó alkalmával hosszú-hosszú hozzászólások, párbeszédek, viták során egyszer már "kisiránkoztam" magam, úgy anonim. Lelkileg talán még nálam is betegebb emberek próbáltak megoldást találni, segíteni. Hiábavalóan.
Az agresszív módon dicsértetés másokból történő - természetesen eredménytelen, sőt visszájára forduló - kicsikarásának fázisán már túl van a dolog.
A következő, tipikus, "nincs semmi jó hírem, de rossz nekem, bocs, de nem tudok semmi jót mondani" sajnáltatás periódusa is évekkel ezelőtt lezárult (lezártam).
Hogy végül a betegségemet nem tudtam már minden erővel rejtegetni a volt munkahelyemen, arról nem tehetek. 24 év, kezeletlenül (önkezelően). Bemenni, emberek között hosszú órákat dolgozva, meg muszáj volt.
Azt viszont nem lehetett hagyni, hogy egészséges emberek lelke mérgeződjön, hogy egy piaci munkahelyen kvázi rehab műszakot kelljen csinálni egy pszichikai, idegi nyomás alatt álló ember miatt.
Pusztán ezért fordultam a magyar egészségügyhöz, a gyógyszereikkel.
Még túl rövid ideje szedem a bogyeszeket ahhoz, hogy képes legyek normálisabban más emberek gondolatai, magánéleti problémái felé nyitni (az önsegélyező pszichiátriai kezelési kísérletek leemésztik az ember energiáit, a környezetében állókra jellemzően már nem szokott jutni).
No meg, ma állítottak át azonnali hatállyal másik gyógyszerre, s hogy ez mikkel jár, azt azt a gyógyszeres kezelés alatt hosszabb ideje álló ember feltehetően tudja.
Nem kértem - 24 éven át, illetve kb. '97 óta tudatosult egyértelműen, hogy beteg vagyok - segítséget soha senkitől. Akik akartak, önként próbálták, de sajnos, nem tudtak pozitív eredményt elérni, amivel elvettem tőlük a saját egójukra ezáltal kifejthető kedvező hatást.
Ezért: ne kérdezz, ne akarj segíteni! Csak az én - és az egészségügyi rendszer - feladata a válsághalmaz felboncolása.
Ha beszélni kívánsz, amikor éppen van időm, örömmel elolvasom, főleg , ha jó hírekkel tudsz szolgálni magadról, vagy másról.
Én tudom, megfejtettem már a bajomat, bajaimat (17 éve vagyok tudatosan a "betegem"), de itt senkinek nem fogom elmondani. Rettentően bonyolult, rettenetesen hosszú, és még hasonló rögeszmében szenvedő beteg ember sem volna képes megérteni.
Minden egyes jobb állapotban eltöltött pillanat esélyt ad egy következőre.
Előzmény: ovisista2b (44)
Na, most sajnos nagyon összekeveredtünk!
Infókázócska Buzdít Mindég Jobban Lenni, míg a Vasutas Bácsi többet nem mond!
Infókázócska nagyon Helyesen Látja a Kérdést, viszont Vasutas Bácsi többet nem mond.
Infókázócska Éltet, míg a Vasutas Bácsi kevésbé vagy alig!
De Vasutas Bácsi nem egyÉrtelműen utasít el se! Hagy némi egérutat, hogy ha van Energizáltságunk, hogy akkor Próbáljuk kissé felVidítani, miképp mondgyja is Infókácskázóska, hogy feltétlen Jobb Jobban lenni a legeslegeslegJobban Léteknél is, mert megszokhatjuk és beállítódva Rá nem nélkülözhetjük többé, hogy Jól Vagyjunk!
Ezt nagyon Üdvözlöm és Helyeslen perszhogy naná Infókázócskánál és nem Nála, hanem Mindőnknél, így Vasutas Bácsinál is!
Csakhogy?!?
Vasutas Bácsi mintha nem Ismerné már, hogy mik is az Örömök!
Szomorúka és egyetlen utalása sincsen, hogy Ismerhette-e korábban egyáltalán a Gyönyörűségeket, vagy mint mondgyja, hogy „gyárilag” sajnos busong, mióta az Eszét Tudgyja úgy mondd?!?
De nem! Mert Jelzi, hogy az oviban még nem volt Gond, csak arra nem Emlékszik már!
Tehát a kisiskolás kora előttre kell visszaSegítsük, amikor még nem voltak komplexusai és ezért nem is kellett „rejtődzködnie” se, illetve szenvedni a megbélyegzést, vagy az attól Levő félelmeket!
Tehát akkor elég hosszasan hordozhatta a nem kifejezetten szembe Ötlő, hanem némiképp ha pongyolán is, de palástolható fogyatékát, Igaz?!?
Viszont leJegyez Vasutas Bácsi a Maga kurtított-töpörített és egyáltalában nem Ékes Szóló módgyján olyasmiket, hogy „kibeszélte” már Magát és hát sajnos hiába is, mert talán nem eléggé, illetve korábban kevésbé Művelt is Lehetvén, hát ezért is fogyatékoskabbkán netán nem elég alaposan is vagy netán kerülgetvén a forró kását, hát csak megtévesztődések és tévedések „komédiáját” Élhette csak meg a Nálánál betegebbek hablatyolásaitól is bosszantkodhattan, vagy nem ez az izé?!?
És a Dícsértes mindenképp Segítség-Kérés így befulladván, Számára Felőle nincs már más, csak mint a „vér-profi” úgy nevezett „szak-ember” tátogása, hogy ő még ilyenről nem hallott a Vasutas Bácsi akármennyi pénzééért sem, de ha Vasutas Bácsinak megfelelne akkor piaci tarifákkal véghetetlenke ülések sorozatát indíthatják, mert ha nem is használ, akkor is ott van a régi szlogen, hogy legalább ne árts!
No most akkor vajon, ha Vasutas Bácsi „eleve”, azaz „originálisan” rossz, akkor rosszalkodgyjék tovább?!?
Mert fel sem vetette, hogy mankókkal és Protkókkal vajon megTanulhatna-e Boldognak Lenni?!? Vagy az snassz?!? Netán zsenánt, hogy a Létét úgy se követelte ki és még Neki kelljen különféle tortúrákkal Boldogulnia, ha nem is meg egyben mindgyjárt?!?
Vasutas Bácsi ugye Észlelni Tetszik kellemetlen íróniám, hogy egy szót se szólt arról, hogy vajon Mentál Higiénés Tevékenységben Tisztázgatva Tisztálkodóan Alkotás- és MűvészetTerápiázgatja-e baját, vagy csak valami piaci termékkel tud-e le az ő pénzéért?!?
Nem akarjuk bántani Infókázóscskázókával, de Jobban lenni mindenképp Jobb!
És ha nem megy spontán, akkor ugye Művesebben hátha?!?
És akkor viszont Újra Tanuló Művésszé kell Lenni!
Van ehhez Kapacitása spontán a Vasutas Bácsinak, vagy Művészettel meg kell Alkossuk Újra és Újjá?!?
Köszönő Hálával várjuk el ugye a Válasz-Kérdőséseket és addig is minden Jókat Kívánva és mindég Üdvözöljük a bajok fölé Kerekedhetést, Igaz?!?
És ehhez sok-sok Humoreszka Humoreszensz Humoreszkalálódhatást is Prímán!