Keresés

No Prinz tanulmánya szerint bizonyos már a koraközépkorban is tetten érhető fogalmak továbbélő használata az okiratokban nem feltétlenül értelmezhető automatikusan a későbbi kor szűkebb alkotmányjogi-technikai értelmében, ha a szövegkörnyezet ezt nem támogatja meg.

Például "Mark Cham" esetében konkrétan megvizsgálja, hogy a marcha kifejezéshez nem társul őrgróf titulus (egyszerű comes szerepel), sőt, a területet pagus-ként is hivatkozzák, ami miatt eleve kérdéses, hogy nem-e csak egyszerűen határmenti terület általános értelemben szerepel-e a szó. Vagyis nincs semmiféle ok annak föltételezésére, hogy ténylegesen a későbbi konkrétabb intézményes értelemben vett alapításról volna itt szó. Annál is gyanúsabb ez, mert az "őrgrófság" nyomtalanul és gyorsan fölszívódik, amire az a szokásos válasz szokott jönni a történettudomány részéről, hogy a társadalmi-politikai fejlődés gyorsan beolvasztotta a növekvő új entitásokba őket.

Egyébként Veszprémy Lászlónak van egy nem túl régi írása, amiben a határok alakulásával foglalkozik, és említi Wolfram egyik írását, ami fölveti, hogy a magyar-német határ 1031-ben nem került nyugatabbra, mert eleve a Fischánál lehetett a határ. Vagyis Géza-Szent István alatt talán mégsem a Lajta lehetett a nyugati határ. :-)

http://de.wikipedia.org/wiki/Heinrich_III._%28HRR%29

„A régebbi kutatás a Csehországgal való összeütközést a határvidékek szilárdabbá szervezésének kiindulópontjaként tekintette. Ez alapján Henriket őrgrófságok előrelátó alapítójaként kellene kiemelni, akinek a segítségével a határok tervszerűen lettek volna biztosítva. Eképpen szerveződött volna meg Cham, Nabburg, és egy cseh őrgrófság, valamint az úgynevezett Neumark, amit délkeleten Magyarországgal szemben hoztak volna létre, s mindez az ő „államteremtő” kezdeményezőkészségének javára lenne írandó. Ezt az értékelést Friedrich Prinz kétségbe vonja. (*12) [Weinfurter szerint - theorista] Ez az uralmi koncepció a birodalom határvidékein igen veszedelmes helyzethez vezetett, szükségtelen ellenségeskedést váltott ki, s a már létezőket kiélezte. (*13)”

*12 Friedrich Prinz: Kaiser Heinrich III. und seine widersprüchliche Beurteilung und deren Gründe [III. Henrik császár ellentmondásos megítélése és ennek okai]. In: Historische Zeitschrift 246 (1988), S. 529–548.

*13 Prinz értékeléséhez csatlakozva: Stefan Weinfurter: Das Jahrhundert der Salier 1024–1125. Ostfildern 2006, S. 111.

Prinz tanulmányához hozzájutottam. Lesz egy kis időm, akkor elolvasom.