Keresés

Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy egy másik tévhitet eloszlassak, ha már a hibás beidegződések javítgatásán fáradozunk. Sokáig sziklaszilárdan tartotta magát a meggyőződés, hogy a magyar szürkebarát borfajtát a cseri barátokról nevezték el. Ez a névadás azonban csak az 1930-as évek fejleménye, az Eszterházyak badacsonyi szőleihez kapcsolódik, és semmi köze a mi obszerváns ferenceseinkhez. Az alapanyagul szolgáló szőlőfajta auvergnas-gris nevében szereplő francia 'szürke' jelző és a pálos szerzetesek csuhájának hasonló színe szolgált az elnevezés alapjául. Mint Káloczy Kálmán fogalmaz: "A névadásban az, hogy a pálos rend szerzeteseinek eredeti csuhaszíne egybevágott a Pinot gris névben szereplő szürke színnel, a Badacsonyi-hegyen egykor itt megtelepedett pálosok kolostora, akkori viseletük színe, a pálos rendi szerzetesből érsekké és prímássá lett Eszterházy Imre kiválósága mind-mind közrejátszott."

Úgy látszik, a szürke barátok programozták át tehát az ország egyes vidékein, elsősorban rendházaik tágabb környezetében a keresztes zászló alá sereglők, így a parasztok és a Dózsához hasonló egyéb vállalkozó szelleműek agyát. Amikor Dózsa megindult Pestről, hogy megvíjon a törökkel, az említett körzetekben már folyt a lázítás, magyarán mondva radikalizálódott a hangulat. A pápa kihasználta  az oszmán fenyegetést, hogy egy azzal szemben összehozott hadjárat örve alatt elmozdíthassa Bakóczot Rómából, az obszervánsok pedig megint másra használták ki a toborzást. Sajátos eszméikről Szűcsnél lehet olvasni.

A "cseri barátokról", vagyis az obszerváns ferencesekről és Dózsa melletti szerepéről meg itt van Szűcs Jenő tanulmánya:

http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Szucs_Ferences.ellenzeki.aramlat.pdf