|
|
|
|
 |
coburg1
2014-04-15 20:14:16
|
62
|
Az acélnál a rácsszerkezet más hidegen és melegen, viszont határozott olvadáspontja van. Az üvegnél a lágyulás azért következik be, mert elhúzódó a halmazállapotváltozása, a formálható üveg már olvadt. |
|
A hozzászólás:
 |
halaloszto
2014-04-15 07:56:54
|
61
|
pont ugy nincs itt halmazallapot valtozas mint az uvegnel. a forro uveg keplekeny, de nem igazan folyekony. maskeppen fogalmazva az uvegnel es az acelnal sem olyan a halmazallapotvaltozas mint a viznel meg a fizika oran. a meleg acel puha.
forron attol tagul ki, hogy a racsban az atomok kozott megno a tavolsag. es attol puha, hogy konnyebb elmozditani egymashoz kepest oket. ahogy a kulseje hul, szeretnenek kozelebb menni egymashoz, de nem tudnak, mert belulrol tamasztjak oket. ezert ugy hulnek le, hogy a tavolsag nem csokken vissza. igy nem a kedvenc elrendezesukben vannak. ez a feszultseg. a feszultsegnek vannak elonyei, kemennye teszi a cuccot, masneven ridegge.
Vajk |
|
Előzmény:
 |
coburg1
2014-04-15 01:28:39
|
59
|
No-no-no-no, össze tetszik keverni a halmazállapot-változással. A vasnál semmiféle megszilárdulás sincs, csak hőtágulás, az meg a hőmérséklettel arányos. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|