Keresés

Részletes keresés

coburg1 Creative Commons License 2014-04-15 20:14:16 62

Az acélnál a rácsszerkezet más hidegen és melegen, viszont határozott olvadáspontja van. Az üvegnél a lágyulás azért következik be, mert elhúzódó a halmazállapotváltozása, a formálható üveg már olvadt.

A hozzászólás:
halaloszto Creative Commons License 2014-04-15 07:56:54 61

pont ugy nincs itt halmazallapot valtozas mint az uvegnel. a forro uveg keplekeny, de nem igazan folyekony. maskeppen fogalmazva az uvegnel es az acelnal sem olyan a halmazallapotvaltozas mint a viznel meg a fizika oran. a meleg acel puha. 

 

forron attol tagul ki, hogy a racsban az atomok kozott megno a tavolsag. es attol puha, hogy konnyebb elmozditani egymashoz kepest oket. ahogy a kulseje hul, szeretnenek kozelebb menni egymashoz, de nem tudnak, mert belulrol tamasztjak oket. ezert ugy hulnek le, hogy a tavolsag nem csokken vissza. igy nem a kedvenc elrendezesukben vannak. ez a feszultseg. a feszultsegnek vannak elonyei, kemennye teszi a cuccot, masneven ridegge.

 

Vajk

Előzmény:
coburg1 Creative Commons License 2014-04-15 01:28:39 59

No-no-no-no, össze tetszik keverni a halmazállapot-változással. A vasnál semmiféle megszilárdulás sincs, csak hőtágulás, az meg a hőmérséklettel arányos.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!