A modern pszichológia lassan (nagyon lassan) eljut oda, hogy elismeri a jellem létezést. A közelmúlt lékektudománya abból indul ki, hogy van egy viszonylag szűken definiált normális viselkedés, amely az emberek nagy százalékára igaz, a többi pedig betegségnek, viselkedés-zavar, stb, de semmiképpen sem normális, és mindent bele próbál tuszkolni valamilyen diagnózisba, ami aztán nem nagyon sikerül. A valóság sokkal összetettebb, mint a leegyszerűsítő betegség-definíciók.
Tehát lehet valaki gonosz, szélhámos anélkül, hogy pszichopata lenne, lehetnek furcsa asszociációi, anélkül, hogy skizofrén lenne, lehet control freak anélkül, hogy egyöntetűen nárcisztikus jegyeket mutatna. Nyilván ezek átfedést mutathatnak, de én zsákutcának érzem a mindenáron egyértelmű diagnózisra törekvést. A pszichológia megpróbálja alulról felépíteni azokat a fogalmakat, amelyekre az emberi tudás már rendelkezik absztrakcióval. Ilyen pl. a gonoszság. Én a leírtak alapján nem mondanám, hogy édesanyád pszichopata (főleg nem szociopata, pl. a PCL-R szerinti antiszociális faktor kevésbé jellemző rá, illetve ennyi információból nem derül ki, hogy jellemző-e), viszont valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy gonosz.
A gonoszság lehet sokféle. A pszichopata nem indulatból gonosz, hanem önzésből. Lehet valaki agresszív, és tűnhet gonosznak azért, mert skizofrén, vagy depressziós, és hiába viselkednek pl. egyes roma közösségek úgy, mint egy csapat pszichopata, valószínűleg nem azok (eléggé valószínűtlen lenne az ilyen sűrüségben előforduló kórkép).
Van ez a könyv, M. Scott Peck: Hazug emberek, szerintem elég rossz a fordítás, az evilt ördöginek fordítani gáz. Te valszeg hozzájuthatsz angolul is (M. Scott Peck - People of the Lie: The Hope for Healing Human Evil), szóval érdemes belenézni, és ha lehántod a vallásos mázt, eléggé komolyan elkapja a gonoszság lényegét:
"Egy személy gonoszságát majdnem mindig visszavezethetjük gyermekkori körülményeire, szülei vétkeire vagy örökletes tulajdonságaira. A gonoszság ennek ellenére az egyén választása, valójában választások egész sorozata.
A gonoszságot felfoghatjuk úgy is, mint végső betegséget.
A felelősség el nem ismerése általában alapvető ismertetőjegye a személyiségzavaroknak, a gonoszságot tehát a következőkben felsorolt további jegyek alapján különíthetjük el más zavaroktól:
- viselkedése állandó jelleggel destruktív és bűnbakképző, ám ez a legtöbbször igen körmönfontan jelentkezik.
- szélsőségesen képtelen elviselni mindenféle kritikát vagy egyéb nárcisztikus sérülést, ez azonban rendszerint rejtve marad.
- nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy nyilvános és privát énképükben egyaránt a tiszteletreméltóság látszatát keltsék, ez egyrészt kiegyensúlyozott életmódot eredményez, másrészt viszont állandó színlelést, az ellenséges érzések és a bosszúvágy tagadását.
- jellemző rájuk az intellektuális mesterkedés, a stressz növekedésével enyhe skizofréniára emlékeztető gondolkodási zavarok léphetnek fel."
Ha érthető volt, mi a különbség. |
