Keresés

Sajna ebben nem tudok segíteni, az én apósomnak hálaistennek soha nem volt dühkitörése. Gondolom van akikből ezt hozza ki a betegség. Nehéz mit tanácsolni, ez egy ilyen rohadt betegség, segíteni még gyógyszerekkel sem tudnak, sajnos folyamatosan romlani fog az állapota. Lehet hogy fognak kiírni nyugtatókat, más kérdés fog e használni vagy sem de próbálkozni mindenképpen érdemes. Nagyon vigyázzatok, mert azt mondják van amelyik beteg agresszív lesz egy idő után és akár még a szeretteire is rátámad. Nem direkt csak épül le az agya, nem tehet róla. Tudom hogy nem akarjátok az otthont, de most kezdjetek el keresgélni, ne akkor amikor már nincs idő. Ez nem jelenti azt hogy rögtön be is kell mennie, de eljön az az idő majd amikor már nem fogtok tudni vigyázni rá és tönkremegy a ti életetek is majd az övé mellett.

Sziasztok !
Mi is hasonló cipőben járunk. :( Édesapám Alzheimer-kórban szenved.8 éve diagnosztizálták nála ezt a betegséget.1 héttel ezelőttig nem is volt semmi különösebb probléma az ellátásával.Azonban ezután jöttek a problémák.1-2 percenként ment WC-re,de mire odaért már székletes volt az alsónadrágja és minden egyes alkalommal volt széklete is.Aztán egyik napról a másikra ez elmaradt,viszont  utána egész nap nem ment WC-re hanem bepisilt és bekakilt.2 nappal ezelőtt éjjel elkezdte szétszedni az ágyat,hozzá vagdosta édesanyámhoz a párnákat,hogy csinálja meg ha már elrontotta.Másnap teljesen nyugodt volt,egész nap szinte meg sem szólalt.Viszont akármennyire is kérleltük nem akart leülni, vagy ha le is ült 5 mp múlva ismét felállt.Már remegett a lába és szinte állva aludt el mert már negyedik napja nem alszik sem éjjel sem nappal.Én minden nap reggeltől ott vagyok amíg tudok,mert közben nekem otthon van 5 gyerek.Sajnos az is nehezíti a dolgot,hogy Budapest két ellentétes végén lakunk.Ami viszont ma nagyon meglepett,hogy nem mindig lehet érteni amit mond. :( A két testvérem szerint be kellene adni valamilyen intézményben de sem én sem édesanyám ezt nem szeretnénk.Amiket itt olvastam tőletek,csak megerősít abban,hogy ezt ne tegyük meg.Most felváltva "ügyelünk" az öcsémmel.Ők az éjszakások ha lenne valami probléma,mert ők ott laknak közel, én pedig a nappalos.Így a reggelem így indul : gyerekeket suliba,onnan édesanyámékhoz,majd délután futás a gyerekekért majd haza.Holnap megyünk az ideg-gondozóba és megtudjuk mit javasol a doktor úr.Van valakinek tapasztalata az ilyen dühkitörések kezelésében ?