Keresés

Azt viszont el kell ismerned, hogy az USA 19. sz., végi, 20 sz. eleji történelmében a FED-en kívül is sok érdekes esemény történt.

Kétségtelenül érdekes korszak, ám ezzel nem állítottunk tulajdonképpen semmit...

Valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, hogy a nagytőkének, beleértve a pénztőkét, tehát a gazdag bankárdinasztiákat, ill. az ipari tőkét, főként az acélipart, olajipart és hadiipart egyaránt, a demokratikus intézmények leple alatt valahogy egyre nagyobb és nagyobb befolyása lett az észak-amerikai lokális hatalomból kb. 30-50 év alatt világhatalommá váló Egyesült Államok politikai életében.

Ez sem igaz, hogy mindig úgy alakult, csak Drábik fűzik fel őket egyetlen logikai lánccá, úgy, hogy közben elhallgat vagy pontatlanul idéz dolgokat.

Lényegében egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy a 20. sz. közepére az Egyesült Államokban a demokrácia kiüresedett és valójában minden igazán fontos kérdést a nemzetközi nagytőke és az általuk mozgatott politikai elit döntött el.

Drábik helyett ajánlanám inkább Carl Sagan műveit a különböző összeesküvés-elméletekről, azok kialakulásáról, pszichológiai hátteréről.

Azt viszont el kell ismerned, hogy az USA 19. sz., végi, 20 sz. eleji történelmében a FED-en kívül is sok érdekes esemény történt.

Valahogy mindig úgy alakultak a dolgok, hogy a nagytőkének, beleértve a pénztőkét, tehát a gazdag bankárdinasztiákat, ill. az ipari tőkét, főként az acélipart, olajipart és hadiipart egyaránt, a demokratikus intézmények leple alatt valahogy egyre nagyobb és nagyobb befolyása lett az észak-amerikai lokális hatalomból kb. 30-50 év alatt világhatalommá váló Egyesült Államok politikai életében.

Lényegében egy kis túlzással úgy is fogalmazhatnék, hogy a 20. sz. közepére az Egyesült Államokban a demokrácia kiüresedett és valójában minden igazán fontos kérdést a nemzetközi nagytőke és az általuk mozgatott politikai elit döntött el.