Keresés

Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).

DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt ... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan."

Képes Krónika: "elküldték hírmondóul Kund fia Kusidot, hogy menjen, szemlélje meg az egész földet, és ismerkedjék meg a föld lakosaival".

Megvan a kündü. Aki "legelőször hatolt át" a Kárpátokon.

Kézai: "hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).

DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt ... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan."

Az első génoszok fejedelme ezért a turkok "első feje" a DAI-ban.

Nagyfejedelem nemzetsége aligha jár elöl és hátul a háborúban, mert ezzel saját bázisát gyengíti. Mindez arra mutat, hogy az Árpádok akkor még nem uralták Turkía egészét, sőt, éppenséggel ők viselték a legtöbb véráldozattal járó feladatot: reájuk hárult a fegyveres előretörés és a hátsó biztosítás vérverejtékes munkája. Ők végezték a kulifeladatokat, a piszkos munkát.

"Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása)."

Idealizált nyugat-európai lovagi eszmény megnyilvánulása Kézai tollán.

"Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket"

DAI: "Tudnivaló, hogy egész Besenyőország nyolc tartományra oszlik, s ugyanannyi nagy fejedelme (megasz arkhónja) van ... a besenyőket kangarnak is nevezik, de nem mindet, hanem csak három tartomány népét, a Javdi-Erdimét, Küercsi-Csurét és Kabuksin-Juláét, mint akik a többieknél vitézebbek és előkelőbbek, mert ezt jelenti a kangar elnevezés" (37. fejezet). "A besenyők pedig, akiket korábban kangarnak neveztek (ugyanis ez a kangar név náluk a nemes származás és vitézség értelmében volt használatos)" (38. fejezet).

A steppei taktika és "idegenrendészeti politika" félreértéséből adódhatott az egész kusza félreértéshalmaz, hiszen az "első génoszok" rangjára emelt befogadottak éppen nem a legelőkelőbb etnikumnak számítottak a házigazdáknál. Mint kimutattam, a névetimológia is erre látszik utalni: a 'segít, támogat' ugyanis a török nyelvekben: kazah žärdemdes-, kirgiz žardamdaš, tatár yardäm it-, oszmán yardım, ujgur yardäm. Török párhuzamok alapján tehát egy későn csatlakozott népesség élhetett a besenyők segédsapatokat kiállító Erdem tartományában.

"Tóth Sándor László is csak azzal érvel ezen álláspont ellen, hogy lehetetlen az, hogy a kisebb kavar csoport szervezze meg a nagyobb magyar csoportot"

Pálóczi Horváth András: "Köztudott, hogy már a honfoglaló magyarok törzsszövetségében is voltak keleti eredetű, idegen etnikai csoportok, főként a Kazár Kaganátusból kiszakadt és a magyarokhoz csatlakozó kabar törzs keretei között. Ezek közül az írott források és a népnévi jelentésű helynevek segítségével jól azonosíthatók az alánok, az onogur-bolgárok, a kálizok (khorezmiek) és maguk a türk eredetű kazárok is. A honfoglalás után, a X. század folyamán beköltözött mohamedán volgai bolgárokkal és kálizokkal is számolhatunk. A Magyar Fejedelemség korában e csatlakozott népek – az etnikai munkamegosztás elve alapján – a katonai segédnépek hagyományos szerepkörét töltötték be, a fejedelmi sereg elővéd és utóvéd csapatait képezték, bár esetenként más jelentős tevékenységet is elláttak (kereskedelem, pénzverés, ötvösség stb.). Az államalapítás idején nyugati módra átszervezett királyi seregben is megmaradt azonban egy nomád taktikával harcoló könnyűlovas alakulat, amelyet továbbra is katonai segédnépekből szerveztek, s az egész Árpád-kor folyamán kimutatható. A XI–XII. században kálizok, besenyők és székelyek szerepelnek ilyen feladatkörben. A hagyományos katonai szerep jó ideig elősegítette a népi különállást, és késleltette az asszimilációt, még akkor is, ha a kora Árpád-korban etnikai-területi autonómiáról nem beszélhetünk. A Magyarországon élő muszlimok (khorezmiek és maghrebiek) még a XII. század közepén is őrizték nyelvüket, etnikai és vallási identitásukat, ahogy az 1150–1153 között Magyarországon járt arab utazó, ABU-HÁMID AL-GARNÁTI írja. Az ő példájukon vizsgálta a vallási és kulturális szempontból izolált etnikai közösségek fennmaradásának lehetőségét SZŰCS JENŐ. Szerinte a muzulmán közösségek csak a XIII. század első felében asszimilálódtak a katolikus egyház által folytatott üldözés következtében, vagyis mintegy 300 évig őrizték különállásukat. Az etnikai összetartás kimerülésének jelei csak a negyedik évszázadban mutatkoztak."

Kézai: ""hadával együtt ez az Árpád hatolt át legelőször a rutén havasokon, és elsőként vert tábort az Ung folyó mellett, mivel az ő nemzetsége Szkítia többi törzse viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy előrenyomulás közben a sereg élén halad, visszavonuláskor pedig a legutolsó" (Bollók János fordítása).

DAI (39. fejezet): "az úgynevezett kavarok a kazárok nemzetségéből valók ... elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a turkokkal együtt ... Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, azaz a kavarok három génoszában, aki máig is megvan."

Az első génoszok fejedelme ezért a turkok "első feje" a DAI-ban.

"Azt ugyebár lehet tudni, hogy a források a kazárokat gyakran a nyugati türkökkel azonosnak tekintették. Sőt visszamenőlegesen egyes átiratokban a türkök nevét kazárra is cserélték. Ha innét nézzük, akkor a honfoglalók türközése a kavarok vonatkozásában folytonosnak, és indokolhatónak is látszik. Vagyis ténylegesen úgy is gondolták bizonyára, hogy ők ugyanazok a türkök."

Pontosan.

"Ugyanakkor az a közlés, hogy a kavarok vitézebbek a többieknél ugyancsak valós kellett legyen, és egyáltalán nem alávetett segédnépi szerepről árulkodik."

Így van. Ez sehol nem adatolható. Ez pusztán egy berögzült rossz elképzelés. Tóth Sándor László is csak azzal érvel ezen álláspont ellen, hogy lehetetlen az, hogy a kisebb kavar csoport szervezze meg a nagyobb magyar csoportot.

"A kangarok tehát ugyanazt eljátszhatták esetleg a török nyelvű besenyőkkel, mint amit a kavarok a "finnugor nyelvű" magyarokkal."

Az idézőjel használata indokolt, de szerintem Te nem azért használtad így, mint ahogy én tettem volna. Szerintem a türk kavarok által megszervezett szavardok nem voltak "finnugor nyelvűek", hanem valamilyen bolgár-török népesség lehetett.