|
"A Rosettát 2011. június 8-án hibernálták, mert így jóval kevesebb energia kellett a működtetéséhez. Az üstökössel úgyis csak idén augusztusban találkozik, így nem volt szükség a folyamatos repkedésre ez idő alatt."
Húha.
Sőt: a mindenit!
Valamint tyűűű!
Az csak egy apróság, hogy az űreszköz nem repked, hanem repül. A piaci léggyel tetszettek összetéveszteni.
Ami viszont nagyrészt középiskolai anyag (kisebb részben meg felső tagozatos): a hibernálás nem befolyásolja, nem befolyásolhatja a szonda repülését, az ugyanis mechanika. Nem a repüléshez kell energia, hanem a pályamódosításhoz, így a nem repüléssel nem is lehetne energiát megtakarítani, sőt igen sok energiába kerülne, mi több, nem is igazán értelmezhető.
Házi feladat: Newton első törvénye (és ha ez már megyeget, nézztek utána valami Keplernek is)
A hibernált szonda békésen repül az utoljára beállított pályáján, mivel mást nem is nagyon tehet. Vagy úgy tetszett képzelni, hogy megnézte a szonda az előjegyzési naptárát, hogy aszondja, randevú az üstökössel 3 év 2 hónap, akkor leülök ide a kanapéra három évre és felhúzom a vekkert, aztán lesz két hónapom, hogy odaérjek az Emkéhez?
Segítek: nem így történt.
A hibernálás műszerek lekapcsolását jelenti, mondjuk mert ezeknek kell a kutatómunkát elvégezniük, de pár évig nem volt mit kutatniuk, csak fogyasztották volna az energiát. A Napból érkező energia, az egyetlen külső forrás, ahonnan napelemekkel utánpótlást kaphatna a szonda, a távolság négyzetével fordított arányban áll (hogy értsétek: drasztikusan csökken). Benne van a cikkben, hol találkozik a szonda az üstökössel, tessék számolni, ez is felső tagozatos számtan.
Gondolom, a művelt, képzett újságíró olvasott valahol valamit, amit aztán megpróbált a saját felfogása szerint átfogalmazni, és így sikerült. Szép dolog felmérni a korlátainkat.
De a jó hír, hogy legalább nem alsó tagozatos szinten voltatok hülyék, már ez is valami. |