Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2013-11-09 22:51:33 349

több variáció lehetséges, lehet, hogy pontosan érezte, hogy nem fog meggyógyulni, csak titeket akart megkímélni (bár ez hosszútávon ugye nem működik).

valószinüleg én se tudtam volna ilyen helyzetben kimondani az igazságot, főleg abban az időben, amikor azt sulykolták, hogy azt nem szabad.

a mi esetünkben anyukám pontosan tudta mi baja van, és annak ellenére remélte a gyógyulást, hogy senki se kecsegtette ezzel.

én mindig annyit mondtam neki, amennyit tudni akart, de pl. az utolsó ct leletet el sem olvasta, szerintem igy védekezett tudatosan.

az utolsó pillanatig sem búcsúzkodott, nem mondta, hogy meg fog halni és én se feszegettem ezt a kérdést.

nyilván a hozzátartozónak könnyebb, ha a betegségébe beletörődve és megnyugodva búcsúzik a beteg, de az én anyukám nem nyugodott bele,

és szerintem nem is fogta fel, hogy meg fog halni. képtelen lettem volna vele ezt tudatni az utolsó napokon, ennek igy kellett lennie, ahogy volt.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2013-11-09 20:45:35 346

Szoktam ám olvasni benneteket, mert engem nem zavarnak se a gyászolók, se a halál...Úgy sem mint tény és úgy sem, mint beszéd téma.

 

Valamit szeretnék kérdezni, mert nem hagy nyugodni a gondolat, bár lehet, nem tudtok rá válaszolni, mert más világ van...

 

Szóval, amikor apám meghalt, 1979-ben még nem közölték a beteggel, hogy rákja van, csak a hozzátartozókkal. Amikor apám már a végstádiumban volt, szinte minden nap beszélt arról, hogy meg fog gyógyulni, meg hogy miket fog csinálni ekkor meg akkor, kikkel fog találkozni...stb.

 

Én pedig napról napra mérgesebb lettem, mert nehezen viseltem ezt a szituációt és szerettem volna rákiabálni, hogy: " Térj már észhez, nem mész te sehová, rákos vagy, meg fogsz halni...."

Hálisten soha nem mondtam neki ilyesmit, türtőztettem magam a haláláig és nagyon örülök így utólag, hogy nem mondtam neki semmit! De elhihetitek, hogy nagyon rossz volt hallgatni a terveit és úgy éreztem, hogy csalódás fogja érni, ha nem világosítom fel, holott tudtam, hogy ez marhaság!

 

Kíváncsi vagyok, nektek nincs e, vagy nem volt ilyen érzésetek?

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!